A parlamenti honlap adatai szerint az Országgyűlés tavaly 215 törvényt fogadott el, többet, mint a rendszerváltás óta bármelyik évben: kétharmadukat (147-et) a kabinet indítványozta, a többit kormánypárti képviselők és a parlamenti bizottságok. A 36 elfogadott törvényt jegyző Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mögött a sorban a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) áll 32 jogszabállyal. A fejlesztési tárca 26, a belügyi 19, a külügyi és az erőforrás minisztérium 13-13 törvényt terjesztett elő. A Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére öt, a Vidékfejlesztési Minisztérium indítványára négy törvényt alkotott a parlament.
Az NGM kezdeményezte egyebek mellett a stabilitási, a jegybankról, az eszközkezelőről és a szakképzésről szóló törvények mellett a költségvetést is. A KIM javaslatára szavazták meg a képviselők az igazságügyi reformot, az új nemzetiségi törvényt, az ombudsmani rendszer átalakítását és a megyei önkormányzatok intézményeinek állami kézbe vételét. A fejlesztési minisztérium többségében nemzetközi egyezmények átültetését indítványozta.
A képviselők közül Rogán Antal tíz törvényt jegyzett, például a végtörlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseket, az elvárt béremelést nem teljesítő cégek szankcionálásáról, valamint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló jogszabályt.
A gazdasági bizottság elnökét Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője követi a sorban kilenc javaslattal: ő kezdeményezte a választójogi és Harrach Péter KDNP-frakcióvezetővel közösen az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályt. Előterjesztője volt az Alkotmánybíróság (AB) létszámát növelő módosításnak, és annak is, amely az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte a bírók és az ügyészek szolgálati viszonyának megszűnését. Egyike volt azoknak a kormánypárti képviselőknek is, akiknek a kezdeményezésére a parlament január 1-jétől lényegében minden zárt helyen megtiltotta a dohányzást.
Két, az AB döntése miatt szükséges jogszabályváltozást is Lázár János javasolt, így csak a 2010. január 1-je után, a jogviszony megszűnésével szerzett kétmillió forint feletti jövedelmeket sújtja a 98 százalékos különadó. Szintén ő nyújtotta be az új egyházügyi törvényt, amelyet – a júliusban elfogadott, majd az AB által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített elődjével túlnyomórészt megegyező tartalommal – az év utolsó ülésnapján hagyott jóvá a Ház.
