A kérdéskör azért kerülhetett napirendre, mert az Európai Bizottság múlt hét szerdai ülésén úgy döntött: javasolja, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását. Az ülésen Andor László szociális ügyekért felelős magyar biztos nem vett részt, helyette Budapesten adott elő egy szakszervezeti konferencián. Az általános felháborodásra azzal védekezett, egy biztos nem képviselhet nemzeti érdekeket. Formailag igaza van – a döntéshozók elvben az összeurópai közjót kötelesek szem előtt tartani –, de a gyakorlat mégis ezzel ellenkező gyakorlatról tanúskodik. Ez derül ki Morten Egeberg 2006-ban a Journal of European Public Policyban megjelent tanulmányából.
A Magyar Nemzet korábban már megírta: Andor László, az Európai Bizottság magyar delegáltja egy huszonkét éve írt tanulmányában élesen kritizálta a Nemzetközi Valutaalap működését. Továbbá, hogy Andor az Orbán-kormány által preferált nemzeti piacgazdaság felépítését tartja számon, mint az adósságcsapdából való kikerülés egyik lehetősége.
A norvég kutató az EB szerepfelfogását és konfliktusait vizsgálva arra jutott, hogy a biztosok elsősorban szakterületük érdekeit képviselik. Ám ez a technokrata szemlélet távolról sem helyettesítette a nemzeti érdekek vállalását, sőt utóbbiak szerepe folyamatosan növekszik. Egeberg szerint az összeurópai érdekek érvényesítése csak harmadik a hierarchiában.
Még elkerülhető
Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa hozza majd meg a végleges döntést hazánk kohéziós támogatásainak befagyasztásáról márciusban.
A brit The Economist már 2007-ben azon gúnyolódott, hogy a „szupranacionális cölibátust” fogadó biztosok valójában keményen lobbiznak saját nemzeti érdekeikért. Ezt teszi például az energiaportfólióért felelős német Günther Oettinger, aki nyilvánosan szorgalmazza a nagy német energiacégek egyesülését, miközben a bizottság versenyjogi okok miatt nagyon kritikus az ilyen fúziókkal.
A Heti Válasz legfrissebb számából az is kiderül: a lap szerkesztőségének birtokába került meghívó szerint a pártatlanságára, kompetenciájára és mozgásterére kényes Andor László március 29-én felszólal a Bajnai Gordon hátországának számító Haza és Haladás Alapítvány budapesti zászlóbontó rendezvényén.
Az MNO korábban már beszámolt róla, hogy Szigetvári Viktor és csapata a Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítvány blogoldalán keresztül intézett manipulációsorozatot az új választási rendszerrel kapcsolatban. A légből kapott becsléseik alapján többek között azt állítják, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a Fidesznek kedvez az átalakítás, miközben erről egyáltalán nem lehet beszélni.
A Haza és Haladás Alapítvány új választójogi törvényhez készített modellje az MNO figyelmét is felkeltette. Ezért interjút készített Karácsony Gergellyel, aki elmondta: nem tudott találkozni a Velencei Bizottság képviselőivel budapesti látogatásukkor, ezért írt levelet a szervezetnek.
Az LMP-s politikus úgy látja, az előzetes regisztráció az alacsony státuszúakat és a fiatalokat zárná ki a szavazásból. Karácsony levelében egyébként hazafias kötelességének nevezte, hogy felhívja a bizottság figyelmét a visszásságokra.
A GeoX Kft. kutatásából arra a következtetésre juthatunk, hogy sikeresnek tekinthető a lakosság egyenlőbb elosztása az új választási rendszerben. A cég a 2010-es teljes népességre vonatkozó adatokat dolgozta föl. A kutatás kitér arra is: a 176 egyéni körzetes rendszerben háromszoros különbség volt a népességszámot tekintve a legnagyobb és a legkisebb körzet között, addig most másfélszeresére csökkent ez a differencia.
