Parlamenti munka
A nemzetiségek parlamenti munkában való részvételét lehetővé tevő folyamat még nem zárult le, további lépések várhatók – fogalmazott Latorcai Csaba. Mint elmondta: az új jogszabályok a közösségen belül megkövetelik az összefogást, ám a román közösség az egyik legmegosztottabb. Ebbe a kormányok nem szólhatnak bele, ezt helyben, a közösségen belüli párbeszéddel kell megoldani – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Latorcai Csaba fontosnak nevezte, hogy a nemzetiségek vállalják át az őket leginkább érintő közszolgáltatások egy részét. A helyettes államtitkár példaként egyebek mellett a battonyai román nemzetiségi iskola fenntartói jogának átvételét említette.
Új lehetőség
Latorcai Csaba új lehetőségnek nevezte, hogy a médiatörvény eredményeként tavaly szeptembertől újra a korábban megszokott infrastrukturális és finanszírozási feltételek mellett készülhetnek a nemzetiségi műsorok a közszolgálati televízióban.
A helyettes államtitkár a bukaresti tárgyalásokról elmondta: legalább egy év kell ahhoz, hogy a gyakorlatban is lássák, hogyan működik az új nemzetiségi törvény. Hozzátette: látni kell például, hogyan sikerül az Országgyűlésben a nemzetiségi szószóló intézményét a magyar jogrend részévé tenni.
Szórványmagyarság
A tárgyalások egyik legfontosabb eredményeként említette, hogy sikerült megegyezni a még elvégzendő feladatok fontossági sorrendjéről. Latorcai Csaba hozzátette: tárgyaltak a szórványmagyarság helyzetéről, mert a számuk – elsősorban a nagyvárosokban, így például Temesváron is csökkent. Mint fogalmazott, ebben az ügyben közös felelősségvállalásra, kormányközi együttműködésre van szükség.
A tárgyaláson emellett a román állami és egyházi vezetők pozitívan értékelték, hogy az új egyházi törvény az elsők között ismerte el a román ortodox egyházat. A decemberben elfogadott jogszabály – jelenleg az Országgyűlés előtt lévő – módosítása tovább fogja bővíteni az elismert egyházak körét – tette hozzá a helyettes államtitkár.
