A jogászprofesszor előadásában hangsúlyozta, hogy a testület hidat képez a német állam és az EU között, csak a német parlament hozzájárulásával ellátott uniós törvényeket engedheti át.
Paul Kirchhof az eurózónát sújtó adósságválság kezelésével összefüggésben azt mondta a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén, hogy az unió nem uralhatja a költségvetési politikát, amelynek nemzetállami hatáskörben kell maradnia. Úgy fogalmazott, a föderális Európai Egyesült Államok létrehozása forradalmi lépés lenne, és az államiság feladásával járna.
Paul Kirchhof szólt arról is, hogy ha minden tagállam betartotta volna a gazdasági játékszabályokat, Európa most nem itt tartana, s egyben méltatta, hogy Magyarország alaptörvényben rögzítette az államadósságfék követelményét. A professzor – aki 1987 és 1999 között volt a német szövetségi testület tagja – hozzátette: az adósságféket nem lesz könnyű átültetni a gyakorlatba, ugyanakkor véleménye szerint minden tagállamnak érdemes lenne átvennie.
A bajba jutott tagállamok érdekében megerősített uniós pénzügyi védőernyővel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy nem terhelhetnek mindent a legnagyobb gazdasággal rendelkező Németországra, amelynek pénzügyi támogatása esetenként nem a megfelelő helyen köt ki. Kérdésre válaszolva, miszerint az Európai Stabilitási Mechanizmus életbelépésével Brüsszel beavatkozhat-e a német államkassza működtetésébe, a jogász kiemelte: az alkotmánybíróság döntése szerint minden ilyen esetben a német parlamentnek kell erről döntenie. „Még nem az Európai Egyesült Államokban élünk” – jegyezte meg.
A heidelbergi Ruprecht Karls Egyetem professzora elismerte ugyan a közösségi jog elsődlegességét, de hozzáfűzte, hogy a hatáskörök egy részének átadásával párhuzamosan védekezni is kell.
