Példátlan az Európai Unió történetében, ahogy feljelentették és elmarasztalták a Malévet. Bár számos légitársaság kapott már állami segítséget, csak két esetben hoztak Brüsszelben ítéletet. Az olasz Alitalia és a görög Olympic Airways esetében viszont olyan sikerrel lobbizott a két kormány, hogy végül nem kellett lemondaniuk az átszervezett nemzeti légitársaság megtartásáról. A görögök például hat évig halogatták az állami segítség visszaadását, végül sikerült átmenteniük a repülési jogokat és más vagyonelemeket egy másik légitársaságba.
Joaquín Almunia versenyjogi biztos szóvivője, Antoine Colombani szerint a légi közlekedésben 2000 óta az Alitalia és az Olympic Airways esetében hozott negatív döntést az Európai Bizottság, ezért szerintük a Malév esete nem tekinthető kivételesnek. Azt azonban elismerte, hogy mindkét esetben csak részleges visszafizetésre került sor, tekintettel „a kiemelkedő összegű állami támogatásokra” és arra, hogy ezeket a kötelezettségeket a felszámolási eljárás során veszik majd figyelembe.
A Liszt Ferenc repülőtéren ugyan mára az utasforgalom elérte a Malév megszűnése előtti létszám nyolcvan százalékát, de a gazdag kínai és orosz bizniszutasok helyett szabadidőruhás turisták jelentek meg, amióta a Malév helyét fapados légitársaságok foglalták el, illetve amióta leálltak a kontinensközi távolsági járatok. Amíg a hagyományos légitársaságok jómódú üzletemberei 80–100 euróért vásároltak a ferihegyi boltokban, a fapadosok utasai 2–4 eurót hagynak ott alkalmanként. A Malév csődje óta a magyar vámszabad boltok forgalma harminc százalékkal zuhant, és a lap iparági forrásból úgy értesült, hogy a cégnél a közeljövőben elbocsátásokra lehet számítani.
A Magyar Nemzet kérdésére Hardy Mihály, a repülőtér üzemeltetőjének szóvivője elmondta: a repülőtér menedzsmentje a nyári szezon kezdetéig kivár, és a jelenleg is folyó tárgyalásoktól, újabb légitársaságok megjelenésétől függ, sikerül-e pótolniuk a Malév által generált forgalmat és bevételeket.
