Hétfőn kezdetét vette a parlament tavaszi ülésszaka, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, az új, európai uniós fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára. Azt is mondta, a parlament feladata megküzdeni a magyar emberekért akkor is, ha ez más országok véleményével vagy érdekeivel ütközik. Hangsúlyozta ugyanakkor: törekedni kell a megegyezésre.
Ezzel kapcsolatban a Jobbik és az LMP fenntartásaikat fogalmazták meg, míg Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint „nem kellene annyit harcolni, ha a miniszterelnöknek lenne tekintélye és hitelessége Európában, így könnyebb lenne a magyar nemzeti érdekeket is képviselni”.
Felszólították a magyar kormányt
A hét központi eseménye volt, hogy csütörtökön az Strasbourgban elfogadott határozat szerint az Európai Parlament „súlyos aggodalmát” fejezte ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólították a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.
Az EP magyar néppárti képviselői koncepciós perként értékelték, hogy a szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciók megszavazták a Magyarországot elítélő határozatot a testület plenáris ülésén. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője nyilatkozatában azt emelte ki, hogy „sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná”.
A magyar kormány péntekenküldte el válaszait az Európai Bizottságnak a testület által januárban indított három kötelezettségszegési ügyben. Orbán csütörtökön az mr1-Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt mondta, a jogszabály-módosítási szövegeket rögzítő válaszlevél „semmilyen újdonságot nem tartalmaz”, a magyar álláspont védhető, néhány ponton kell kiegészítést tenni, és „egy aránylag egyszerűnek mondható tárgyalássorozat előtt állunk”.
Körültekintés
A Fidesz–KDNP egri frakcióülésén felmerült kérdések miatt még további egyeztetésekre van szükség a járások ügyében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a kormánypárti képviselőcsoport között – közölte még a hét elején a minisztérium annak kapcsán, miért maradt el az érintett törvény február 10-i benyújtása.
Ennek kapcsán Navracsics Tibor, a KIM vezetője úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a jövőben is létrejöhetnek új járások, valamint a meglévő határok is változhatnak. Úgy látja, nagyon körültekintően kell eljárni ebben a kérdésben, ezért is kerül sor még egy egyeztetési körre. Az egyeztetések zajlanak, egyelőre nincsen információ arra nézve, hogy mikor kerülhet a parlament elé a járásokról szóló törvény.
Neki kell ugrani
A BKV helyzete kapcsán folytatódott a huzavona, de a pénteki Tarlós István–Varga Mihály találkozó már a megoldás felé való elmozdulást jelezte. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint olyan lépésekre van szükség, amelyek biztosítják a 40 milliárd forintos adósság kezelését, anélkül, hogy a BKV működése ellehetetlenülne, miközben a kormányzatnak sem jelent rendkívüli intézkedéseket.
Budapest főpolgármesterét óvatosan optimistává, bizakodóvá tette a megbeszélés, reálisakká és teljesíthetővé váltak a kormányzati feltételek. „Tetszik, nem tetszik” mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a mostani helyzet, az adósságállomány 2003 és 2009 között keletkezett. Ezt „adottságnak” nevezte Tarlós, megjegyezve: ennek megoldása az államra is kemény feladatot ró, így megköszöni, hogy együtt tudnak ennek „nekiugrani”.
Ukrajna
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
