A módosításra azért volt szükség, mert az szmsz-ben eddig nem létezett a falugyűlés fogalma, márpedig ezen a fórumon kell Gyulafirátót városrésznek kinyilvánítania, hogy el akar-e szakadni a megyeszékhelytől, s ezen kell megválasztania azt az öttagú előkészítő bizottságot, amely az elszakadást lebonyolítja.
Gyulafirátót azért akar leválni a városról, mert az önkormányzat megítélésük szerint magas telekadót vetett ki. Ennek mértékét egyébként januári ülésén az önkormányzat jelentősen csökkentette, de a városrészen ez után tartott tanácskozáson az derült ki, hogy az ott élők nem vetették el az elszakadás ötletét.
A csütörtöki közgyűlés hosszú, személyeskedésektől sem mentes vita után úgy döntött, hogy a falugyűlés összehívásához a választásra jogosultak 10 százalékának támogatása kell, érvényességéhez a résztvevők 25 százaléka szükséges, a kitűzés legkésőbbi időpontja a kezdeményezéstől számított 30 nap.
Porga Gyula veszprémi polgármester (Fidesz–KDNP) a tanácskozáson leszögezte: meggyőződése, hogy Gyulafirátótnak nem jó az elszakadás. A városrészen 2600 a választásra jogosult állampolgárok száma, ezért Porga szerint a 25 százalékos határozatképesség elfogadható arány. A Gyulafirátóton élők elég felnőttek ahhoz, hogy el tudják dönteni, mi a számukra a jó – vélte a polgármester. A szocialista Katanics Sándor képviselő szerint más formát kellett volna találni arra, hogy a gyulafirátótiak szándékát segítsék, mivel a 25 százalékos arány nagyon magas.
Mohos Gábor jegyző elmondta, a népszavazás közvetlen költsége a polgármesteri hivatal számításai szerint legfeljebb egymillió forint, de a több tisztviselő hetekig tartó munkáját is számítva több millió forintra mehet fel.
origo.hu
Ezt a kvízt csak kevesen töltik ki hibátlanul – Ön felismeri, mi magyar találmány?
