Járóka Lívia elmondta: arra is figyelniük kellene a hatóságoknak – és a helyi közösségeknek is –, hogy kik a potenciális veszélyeztetettek. Hozzátette: bár etnikai alapú adatgyűjtés ezzel kapcsolatban nincs, az azonban tudható, hogy a prostitúció, az emberkereskedelem, a kényszermunka, sőt újabban a szervkereskedelem céljából elkövetett emberrablásban is a szegénységben élők, a nevelőintézetben felnövők, a családon belüli erőszakban érintettek a legkiszolgáltatottabbak, ezen csoportokon belül pedig nagy számban vannak romák.
A fideszes EP-képviselő úgy véli, hogy a közösségeket segítő szakemberek képzésében és az áldozatvédelem terén is vannak még tennivalók. Kifogásolta, hogy a közösségeket segítő programokban nincs jól bevált gyakorlat, vagy ahol ilyen kialakulna, ott általában elapad a forrás. Ugyancsak fontosnak nevezte a figyelemfelkeltést, és azt is, hogy a legmagasabb politikai szinten, az országok közötti egyeztetéseken is foglalkozzanak a problémával, ugyanis a helyi közösségeken belüli párbeszédhez is ez adhat lendületet.
„A romáknak is változtatniuk kell a mentalitásukon” – fogalmazott Járóka Lívia. Szerinte a telepeken élőknek sem szabad szemet hunyniuk az uzsorások fenyegetései felett, és meg kell védeniük azokat a fiatal lányokat, akiket el akarnak vinni az emberkereskedők. A képviselő reménykeltőnek tartja, hogy bár óriási a távolság az emberkereskedelemmel kapcsolatban az uniós joganyagok és a valóság között, az EU „sokkal nyitottabb szemmel jár” az elmúlt években.
origo.hu
Kitüntették a Jeszenszky házaspárt megmentő férfit
