Kövér: Egyes képviselők hajlamosak megfeledkezni magukról

A közeljövőben kerülhet a Ház elé a javaslat, amely a parlament működési rendjét szabályozza és a képviselőkre vonatkozó etikai normákat is tartalmazza.

Etikai normák

Az országgyűlési törvényjavaslatban várhatóan szereplő etikai normák kidolgozása kapcsán egyetemi oktatókat kértek fel, hogy a nemzetközi gyakorlat alapján tegyenek javaslatot arra: a házelnöknek milyen jogosítványokat kellene adni azokkal a képviselőkkel szemben, akik megsértik a tárgyalás rendjét vagy a képviselői intézmény méltóságát. Kövér László bízik abban, hogy a frakciókkal való konzultációt követően olyan szabályrendszer körvonalazódik majd, „amellyel senki nem fog visszaélni, mégis visszatartó ereje lesz azokra a képviselőkre nézve, akik hajlamosak megfeledkezni magukról”.

Frakciók

Kövér László a házszabályból az országgyűlési törvénybe emelné a frakcióalakítás szabályait. „Széles körű népi igénynek” nevezte annak rendezését, hogy ha egy képviselő kilép abból a pártfrakcióból, amelynek színeiben az Országgyűlésbe került, az ne léphessen át más frakcióba, illetve több ilyen képviselő ne alakíthasson új frakciót. Személyes véleménye szerint: nem elvszerű megoldás az, amit a jelenlegi szabályozás tartalmaz, vagyis hogy félév kihagyással igazolhat át egy független, pártját elhagyó képviselő egy másik képviselőcsoportba. A politikus ebben a kérdésben várja a frakciók álláspontját. Mint mondta, a képviselőcsoportok elé kerülő vázlatban a kérdés rendezése nem szerepel, de ha a frakciók igénylik, szerepelhet a beterjesztett javaslatban.

Gyorsítaná a munkát

Az Országgyűlés elnöke a frakciók részéről megfontolandónak tartaná, hogy – a parlament részletekbe menő törvényalkotásának terhére – nem lenne-e hatékonyabb nagyobb teret adni a mindenkori kormánynak a jogszabályalkotásban. Elmondta, hogy az alaptörvény készítésének időszakában felvetődött, hogy nem kellene-e azon országok a példáját követni, amelyek ismerik a sürgősségi kormányrendelet műfaját, vagyis hogy adott esetben egy sürgető jogalkotási teendőt a kormány ideiglenesen elvégez, és utólagos jóváhagyásra terjeszt az Országgyűlés elé – fejtette ki.

Korlátozás

Végül – mint mondta – az ügyet elvetették, mert „világos volt, hogy ebből olyan politikai támadások sültek volna ki, hogy már a törvényhozás kompetenciáját is el akarjuk orozni, és rendeleti kormányzásra akarunk áttérni”. Ugyanakkor Kövér László szerint a kérdés még mindig időszerű, mert mára a jelenlegi jogalkotási működési módnak kimerültek a tartalékai, kiderültek a hibái. Szerinte sokkal kisebb teher hárulna az Országgyűlésre és sokkal alaposabban meg lehetne vitatni egy-egy törvényjavaslatot, ha nem tartanának igényt arra a képviselők, hogy minél jobban korlátozhassák a kormány mozgásterét. A politikus a köznevelési törvényjavaslat vitája alapján úgy látja, erre nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők is hajlamosak. „Nincsenek illúzióim, a bizalmatlanság tetőfokán van. De ha már úgyis minden változik, nem árt erről legalább beszélni” – tette hozzá.

Felelősség

Mint mondta, ha parlament a jövőben, adott esetben a következő ciklusban egy olyan filozófián alapulva alakítja át működését, hogy az életviszonyok változásaihoz alkalmazkodva, rugalmasabb teret enged a jogszabályalkotásnak, és nagyobb felelősséget ruház a kormányra, akkor ezzel az is együtt jár, hogy az ellenőrzés lehetőségeit és eszközeit viszont a parlament esetében bővíteni, erősíteni kell.

Békemenet

Kövér Lászlót a kormány társadalmi támogatottsága kapcsán nyugalom, de mint hangsúlyozta, nem magabiztosság tölti el. „Amit eddig tettünk, nemcsak a magunk lelkiismerete szerint vállalható, hanem az emberek mérvadó többsége szerint is” – mondta, véleményét többek között a békemenet-megmozdulásra alapozva. Szerinte a jövőt illetően sok múlik azon, hogy azokat a lépéseket, amelyeket a kormánynak kényszerűen meg kell tennie, a közvélemény milyen mértékben érti meg és fogadja el.

Párbeszéd

„Az emberek ma még az átalakítás szükségességét nem vonják kétségbe, legfeljebb azt remélik, hogy az ő életükben ez nem okoz hátrányt a korábban megszokotthoz képest” – tette hozza. Úgy véli: nem az a kérdés, hogy a kormányzatnak mit kellene csinálnia, mert bizonyos értelemben a kabinet kényszerpályán van. „Az a kérdés, hogy a társadalommal folytatott párbeszédben mit tudunk elérni” – mondta.

Lejáratás

Arra a kérdésre, hogy szerinte le kell-e mondania Schmitt Pál államfőnek az úgynevezett plágiumügy kapcsán, Kövér László úgy válaszolt, hogy nem hiszi, hogy ez időszerű kérdés lenne – hangsúlyozva, hogy meg kell várni SOTE által kiküldött szakértői bizottság jelentését Schmitt Pál dolgozata kapcsán. „Ettől az ügytől függetlenül Schmitt Páltól nem lehet elvenni mindazokat az érdemeket, amelyeket az életpályája során akár a sportban, akár korábban a közéletben, akár az elmúlt másfél-két esztendőben szerzett. Az is nyilvánvaló, hogy legyen bármilyen kimenetele ennek az ügynek, az nem Schmitt Pálról szól, még csak véletlenül sem szól Schmitt Pál tudományos teljesítményéről, az ennek a kormányzó erőnek a lejáratására irányuló szándékról szól” – tette hozzá.