A főpolgármester a napilapnak adott interjújában arra az ellenzéki aggályra, hogy a BKV állami támogatásának ára a fővárosi közmű- és ingatlanvagyon értékesebb elemeinek állami átvétele lehet, azt válaszolta: ha az állam pénzt ad, kérhet is cserébe valamit, de neki nincsenek ilyen információi.
Elismerte: előállhat olyan helyzet, amikor Budapestnek nem marad más választása, mint egy újabb hitel felvétele. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem szerepel a tervei között, és az újabb kölcsön a városnak sem lenne előnyös.
Kérdésre válaszolva elképzelhetőnek nevezte, hogy a BKV a Malévhoz hasonlóan egyik pillanatról a másikra dől be, ha március végéig nem sikerül rendezni az adósságszolgálat kérdését. Elmondta: a következő, február 29-ei közgyűlésen javaslatot tesz a paraméterkönyv módosítására, a járatok ritkítására. Az idei költségvetési terv még formálódik, de Tarlós szerint vélhetően össze tudnak gereblyézni annyi pénzt, amennyiből a kormány által „meglehetősen kurtán-furcsán bedobott, »egy forinthoz egy forintot« elvárást teljesíteni tudják”.
Figyelmeztetett azonban, hogy ezzel a város működését távlatilag kockára teszik. Nem tudni, hogy az intézmények milyen mértékben sínylik meg a megszorítást, de bizonyos, hogy mindez nyomot hagy az utakon, parkokon, színházakon, iskolákon – fejtette ki.
Az IMF-nek szánt javaslatcsomagban a főpolgármester szerint nem sok új elem lehet. A szakértők dolgoznak az előterjesztésen, amely várhatóan hétfőre készül el. „Nehéz lesz újat mondaniuk, hiszen az elmúlt évben 26 különböző megoldási ötlettel álltunk elő, ezenfelül letettünk az asztalra egy komplett átalakítási tervet is. Az illetékes tárca képviselői még csak el sem olvasták” – mondta. A buszágazat kiszervezése azonban új elemként bekerül az IMF-koncepcióba is – erősítette meg.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a BKV-megegyezéssel nem lehet kivárni az IMF-megállapodást.
