Nem érti az MSZP a kamarai regisztrációt

A kötelező kamarai regisztráció, a vényköteles gyógyszerek felírása és a komáromi Selye János Kórház helyzete is terítékre került hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések során.

Göndör István (MSZP) arról beszélt, hogy az év elejével bevezették a kötelező kamarai regisztrációt, ami a gazdálkodó szervezetekre és az egyéni vállalkozókra is vonatkozik, miközben a már tagsággal rendelkezőknek is újra regisztráltatniuk kell magukat. A politikus azt kérdezte, mi a célja a kormánynak a kötelező nyilvántartásba vétellel.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára helyesnek nevezte, hogy bővül a kamarák gazdaságszervező tevékenysége. Felhívta a figyelmet, hogy ezek a testületek komoly munkát végeznek a duális szakképzés meghonosításában és elterjesztésében. Szavai szerint ebbe tartozik a gazdasági információszolgáltatás vagy a partnerkeresés is, amelyek esetében szerencsés, ha a kamarák tudják, hogy kiknek nyújtanak ilyen szolgáltatásokat.

Nem zárják be a Selye János Kórházat

Vágó Sebestyén (Jobbik) arra emlékeztetett felszólalásában, hogy amikor 2007-ben be akarták zárni a komáromi Selye János Kórházat, akkor a Fidesz tiltakozott a leghangosabban ez ellen. Szavai szerint most viszont olyan hírek terjednek el, amelyek szerint több osztály, a gyermekosztály és a szülészet megszüntetését tervezik. A képviselő azt kérdezte, hogy valóban megszűnnek-e ezek a részlegek, és tervezik-e egyéb osztályok bezárását.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár válaszként leszögezte, az egész országban alaposan áttekintették az ellátórendszert annak érdekében, hogy minden egyes ellátási típusban gondoskodjanak a kistérségek lakosairól. Hozzátette, hogy a komáromi kórház kistérségi modell irányába fejlődik, amihez erőforrásokat fog kapni, és ehhez társul a népegészségügyi és szűrőprogram is.

Hangsúlyozta, hogy egyeztettek a kórház vezetésével is és megvizsgálták, hogy milyen ellátási formák tarthatóak fent hosszú távon. Azt is leszögezte, hogy egyetlen intézményt sem zárnak be.

Kik a felelősek a szétfagyott vízórákért?

Spaller Endre (KDNP) azt akarta megtudni, hogy miért minden esetben a fogyasztók a felelősek az elfagyott vízórákért. A képviselő azt mondta, hogy az utóbbi hetekben csak a fővárosban több ezer bejelentés érkezett a szétfagyott mérőórák miatt, amelynek épségéről mindig a fogyasztónak kell gondoskodnia.

A politikus azt kérdezte, milyen lehetőségek vannak azok számára, akiknek a saját hibájukon kívül fagyott el a vízórájuk.

Illés Zoltán környezetügyi államtitkár azt felelte, hogy az órákat a szolgáltató szerelheti be és javíthatja, de a házi ivóvízhálózat a fogyasztóhoz tartozik, ezért a fenntartása is az ő kötelezettsége. A szolgáltató lehetetlen feladatot kapna, ha minden egyes háztartásban neki kellene elvégeznie a védekezési munkát – tette hozzá.

LMP: a vényköteles gyógyszerekről

Szilágyi László (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy csütörtöktől megváltoznak a vényköteles gyógyszerfelírás szabályai, mert ezentúl egy recepten csak harminc napra lehet a gyógyszert felírni. A politikus véleménye szerint emiatt a betegek körülményesebben és drágábban jutnak a gyógyszerekhez, megnövekszik az orvosok leterheltsége, nem lehet értékesíteni a háromhavi csomagolású gyógyszereket és megnőhet a vény nélküli szerek forgalma.

Szócska Miklós válaszként azt mondta, a generikus gyógyszerkörben ősszel közel húszszázalékos, a tavaszi licit eddigi adatai alapján pedig további tízszázalékos árcsökkentést sikerült elérni. Az államtitkár kijelentette, eközben számos intézkedést tettek az ellátás fenntarthatósága körében.

A Jobbik a hosszú távú földbérletről

A kérdésekre áttérve Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a magyar vidéket jelenleg leginkább az állami földek hosszú távú bérbeadása foglalkoztatja. A kiírások alapján a fő célkitűzés a családi gazdaságok megerősítése és az állattenyésztés ösztönzése, de már a kiírásokkal együtt megjelentek olyan félelmek, hogy ezek nem teljesülnek majd a gyakorlatban – tette hozzá. Szavai szerint a nagybirtokosok például sok helyen felosztották a művelésük alatt álló területeket, hogy beleférjenek a maximálisan 1200 hektáros területi korlátozásba.

Fazekas Sándor miniszter válaszként leszögezte, hogy a kormány a kis- és közepes családi gazdaságokat segíti a pályázatokkal. Az eredményeket sorolva hangsúlyozta, hogy jelenleg 33 ezer 450 hektárra írtak ki pályázatokat, amelyre 2175 jelentkezés érkezett be. Hozzátette, alig van esély arra, hogy valaki feldarabolja a birtokát, mert az elbíráláskor a tavaly nyári állapotot veszik figyelembe.

Az LMP az utazási bérlet elszámolhatósága mellett

Szél Bernadett (LMP) emlékeztetett arra, hogy a munka törvénykönyve jelenleg a munkával összefüggő közlekedési költségek 86 százalékának megtérítését írja elő, de a rendelkezést a kis- és közepes vállalkozások jelentős része nem képes betartani. Ezért azt javasolta, hogy a cégek megvehessék, majd költségként elszámolhassák munkavállalóik bérleteit.

Cséfalvay Zoltán államtitkár leszögezte, hogy jogszabályi lehetőségek vannak arra, hogy a cégek közösségi közlekedési bérleteket juttassanak dolgozóiknak, és ez a juttatás nem képezi a társasági adó alapját. Megjegyezte, hogy a levonási joggal kapcsolatos szabályokat viszont az uniós rendelkezések miatt nem lehet módosítani.

Az IMF és az egészségügyi privatizációk is szóba kerültek az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések között az önkormányzatok jövője, szociális témák és az uniós tagságunk kerültek elő.