A Bethlen Gábor Alap honlapján olvasható tájékoztató szerint nemzeti jelentőségű intézmény minősítést kapott Erdélyből 16, Kárpátaljáról 12, Vajdaságból 11, Szlovákiából 10 intézmény, illetve program. Bekerült ebbe a körbe Szlovéniából és Horvátországból 2-2 intézmény, a diaszpórából 3 intézmény.
Erdélyből többek között a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a válaszúti Mezőségi Szórványkollégium, a vicei Bástya Kollégium, a Házsongárd Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség és a Szent Ferenc Alapítvány került a körbe.
Szlovákiából a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Selye János Egyetem és a Kassai Thália Színház kapta meg többek között ezt a minősítést.
Kárpátaljáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, több református líceum, a Munkácsi Szent István Katolikus Líceum és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség lett többek között nemzeti jelentőségű intézmény.
Vajdaságból nemzeti jelentőségű intézmény lett a Magyar Nemzeti Tanács több programja, így a felsőoktatási ösztöndíj-, illetve a szórványprogram, szintén ilyen minősítést kapott a Nagybecskereki Lánykollégium, az újvidéki Apáczai Diákotthon és a Zentai Gimnázium.
Szlovéniából a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet került ebbe a körbe, míg Horvátországból a Magyar Oktatási és Művelődési Központ, továbbá a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma.
A diaszpóra nemzeti jelentőségű intézménye lett a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség és Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság ülése után jelentette be, hogy elkészült a nemzeti jelentőségű intézmények listája az egész Kárpát-medencére vonatkozóan.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) kérték fel, hogy határozza meg azt a kritériumrendszert, ami alapján ebbe a körbe be lehet kerülni, a Máért alapszervezetektől pedig azt kérték, javasoljanak intézményeket. Az elvárt kritériumok között említette, hogy egy adott intézmény mennyire szolgálja a közösség megmaradását, a magyar nyelv terjesztését, az autonómiát, a helyi közösségek gyarapodását. Feltétel még, hogy mennyire stabil, kiszámítható a működése, vagy tud-e pluszforrásokat bevonni.
Az érintett intézmények normatív alapon kapnak támogatást egy-egy költségvetési évben, és nem a nyílt pályázati rendszereken kell eseti jellegű forrásokat kérniük. Olyan intézményekről van szó, amelyek régóta működnek és remények szerint még sokáig működni fognak – ismertette a helyettes államtitkár.
Az intézmények listáját minden évben áttekintik, kerülhetnek fel rá újak, és kerülhetnek le is listáról. A támogatásokat már az idei évben eszerint folyósítják, a pontos összeg a szükségletektől, és az intézménytípustól függően eltérő, a döntést a Bethlen Gábor Alap bizottsága hozza meg, várhatóan heteken belül.
A Bethlen Gábor Alap egy elkülönített állami pénzalap, amelynek célja a kormány nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó nemzetpolitikai célok megvalósulásának elősegítése.
