Handó Tünde a magyar bírósági szervezet elnökeinek értekezlete alkalmából tartott sajtótájékoztatón közölte: ezzel volna megteremthető a nyugdíjkorhatár elérése után nyugállományba vonuló bírák továbbfoglalkoztatása. Fontos feladat ugyanakkor egy egységes eljárás kialakítása annak érdekében, hogy átsegítse a bíróságokat azon a helyzeten, amelyet a bírók tömeges kiesése okoz – tette hozzá.
Mint elmondta, a mentorként tovább dolgozó bírók feladata volna fiatal kollégáik instruálása, erre ugyanis eddig nem volt idő a feszített munkarendben. Kitért arra, hogy mediációt is végezhetnének a szervezetből kikerülő kollégáik, például válóperek során a vitás ügyek, például a gyermekelhelyezés békés megoldása érdekében. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról is szólt, hogy a jövőben jobban kell gazdálkodni a bíróságok emberi erőforrásával, ugyanis ma a bírák munkájának akár ötven százalékát is olyan adminisztrációs feladatok elvégzése köti le, amelyeket alacsonyabb végzettséggel is el lehetne látni.
Közlése szerint ezért a jövőben egységesíteni kívánják, mi az, amit csak egy bíró végezhet el, és mi az, amit egy titkár, illetve egy adott időszakban mennyi a megengedhető ügyszám egy-egy bíró számára. Handó Tünde elmondta azt is, szintén fontosnak tartja, hogy a bíróságok munkája a jövőben megismerhetővé váljon az állampolgárok számára, mert így átlátható az igazgatás és az ítélkezés gyakorlata.
Darák Péter, a Kúria elnöke arról szólt, hogy rendszeressé kívánják tenni az alsóbb szinteken ítélkező bírák szakmai gyakorlatát a Kúrián annak érdekében, hogy azok betekintést nyerjenek a legfőbb bírósági szervezet mindennapjaiba. Ugyanakkor a Kúria is értesülhet ezáltal az alsóbb szintek legégetőbb jogalkalmazási problémáiról; hosszabb távon 3-6 hónapos szakmai gyakorlatokat kívánnak szervezni – mondta a főbíró. A tanácskozáson a törvényszékek és az ítélőtáblák elnökei vettek részt.
