A főpolgármester hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a BKV legnagyobb problémája most a közeljövőben lejáró 40 milliárd forint hitel visszafizetése, de a főváros egyedül „tehetetlen”, Budapest ezt „ha megszakad”, sem tudja egyedül kezelni. Kérdésre válaszolva közölte: akkor lennének a legboldogabbak, ha az állam átvenné a BKV-t, akár a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) együtt. Várszegi Gyula vezérigazgató múlt heti lemondásával kapcsolatban azt mondta, nincs értelme az egész vezetést lecserélni, várhatóan Bolla Tibor jelenlegi gazdasági vezérigazgató-helyettest nevezi ki ideiglenesen a BKV élére, és hamarosan gondoskodnak egy új vezérigazgató kinevezéséről.
Tarlós István elmondta, hogy egy héten belül elkészül az a hosszú távú finanszírozási koncepció, amelyet a kormány kért Budapesttől. Jelezte ugyanakkor, hogy ezzel még nem oldódik meg minden probléma, mert a 2012-es költségvetésben olyan összegeket is biztosítanak a BKV számára, amelyek nem jelentkeznek minden évben automatikusan a főváros költségvetésében. Közölte azt is, jelenleg nincs csődközeli helyzetben Budapest a BKV miatt, és a zárolások, illetve egyéb elvonások miatt sem lesz kezelhetetlen a helyzet. Ha a BKV csődbe megy, akkor viszont a hitelezők a várossal kötött szerződéseket is felmondanák – mondta. A BKV-nál történt prémium-kifizetésekkel kapcsolatban Tarlós István azt mondta, 7500 ember kapott prémiumot, ennek összege az éves bértömeg 1,3 százaléka, kifizetése nem volt jogszerűtlen. Elmondása szerint ha ezt nem fizetik ki, akkor beperelhették volna a BKV-t.
Tarlós István nem fontolgatja a lemondását, akkor is kitölti az önkormányzati ciklust, ha bedől a BKV; a főpolgármester hétfői sajtótájékoztatóján arról is beszélt, tiszta a lelkiismerete és el fogja végezni azt a munkát, amit rábíztak. „Egy frászt fontolgatom” a lemondásomat – fogalmazott Tarlós István. Mint mondta, megkockáztatja, a MÁV-nál több szempontból sokkal rosszabb a helyzet. Ha ott nem vetődik fel ilyen kérdés, akkor ő miért fontolgatna ilyet – fűzte hozzá. A főpolgármester megjegyezte, semmi köze nincs a nyolc évvel ezelőtt felvett hitelekhez, több százezer ember közvetlenül választotta meg, tiszta a lelkiismerete és el fogja végezni azt a munkát, amit rábíztak. Tarlós István reagált arra is, hogy az MSZP fővárosi frakcióvezetőjének feltételezése szerint valakik tudatosan dolgoznak a BKV csődjén. Közlése szerint nincs konkrét tudomása ilyenről. „Ha a legszélsőségesebben reagálok, akkor is azt kell mondjam: azt nem zárhatom ki, hogy elvileg lehet egy-két, vagy néhány ilyen ember a Fideszben (...) de ezek között biztosan nincs ott a miniszterelnök, és biztosan nincsenek ott a kormány tagjai” – fogalmazott Tarlós István.
Támogatja Lázárt, ugyanakkor...
Tarlós István elmondta azt is, támogatja Lázár Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét, Hódmezővásárhely polgármesterét, ugyanakkor azt kérte tőle, nézze meg, hogy Budapest, illetve Hódmezővásárhely hány százalékát kapja vissza a helyben befizetett személyi jövedelemadónak (szja), és utána döntse el, melyik város „tartja a markát”. Hozzátette: a vidéki városok nagyobb arányban kapnak vissza a befizetett szja-ból, a kerületek pedig csak elvittek ebben a ciklusban a fővárostól. Lázár János múlt pénteken a Fidesz-KDNP egri frakcióülése után azt mondta, arra kéri a BKV ügyében Tarlós István főpolgármestert, hogy „ne csak tartsa a markát”, hanem álljon elő megoldási javaslatokkal is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánypárti politikusok fontosnak tartják és támogatják Tarlós István munkáját, de a BKV helyzetének megoldásához a fővárosnak is javaslatokat kell tennie. Tarlós István Lázár János szavaira pénteken közleményben úgy reagált: a főváros a költségvetés tervezésétől a számla kifizetésekig még egyszer átvizsgálja a helyzetet a Városházán és a cégeinél, és a legszigorúbb utat követi.
Rogán Antal V. kerületi polgármester, a parlament gazdasági bizottsága és Budapest gazdasági bizottsága fideszes elnökének nyilatkozataival kapcsolatban Tarlós István hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, ezek úgy jelennek meg, mintha „kívülálló szemszögéből” fogalmazná meg azokat, holott ő a főváros gazdasági bizottságának elnöke is, és a BKV-val kapcsolatos előterjesztések mindegyikét észrevétel nélkül megszavazta. Ha Rogán Antal bármit tud a BKK-ról, vagy a BKV-ról, akkor azt kötelessége lenne jelezni – mondta.
1 plusz 1 forintos elv
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára január végén azt mondta, a kormány egy 1 plusz 1 forintos elvet akar érvényesíteni a BKV támogatásával kapcsolatban, azaz minden 1 forint kormányzati támogatás mellé 1 forint önkormányzati forrást szeretnének. Szatmáry Kristóf jelezte: a 32 milliárd forint zárolt normatív támogatás feloldására is van lehetőség, ennek feltétele, hogy a szélesebb értelemben vett főváros, vagyis a fővárosi, a kerületi és az agglomerációs önkormányzatok átfogó tervet készítsenek a BKV finanszírozásáról, és biztosítaniuk kell a kormányt, hogy elő tudják teremteni a rájuk eső forrást. Az államtitkár jelezte, vissza kell még térni bizonyos kérdésekre, arra is, hogy a főváros által meghozott lépések mennyiben elegendőek a teljes, 73 milliárd forintos hiány finanszírozására.
A BKV finanszírozásával kapcsolatban a Fővárosi Közgyűlés január 25-i ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón a főpolgármester azt mondta, Budapest megpróbál még 20 milliárd forintot összeszedni több tételből, ennek egy része a közgyűlésen megszavazott 9 milliárdos kölcsön is, a további lépések viszont akár iskolabezárásokhoz is vezethetnek, az oktatási szférát nagyon súlyosan érinthetik.
Miért adnának rá pénzt az önkormányzatok?
A főpolgármester nem tartja életszerűnek, hogy a kerületi és agglomerációs önkormányzatok részt vegyenek a BKV finanszírozásában. Tarlós István erről hétfői sajtótájékoztatóján beszélt annak kapcsán, hogy kedd délutánra – a kormány és a kormányfő javaslatára – összehívta a kerületi és agglomerációs polgármestereket. Szavai szerint Budapest egységes település, vagyis a kerületeknek és a fővárosnak együtt kellene megoldani a problémát, erre azonban nem lát esélyt. A városvezető szerint ez részben jogszabályi kérdés, továbbá felvetette, miért adnának önkormányzatok pénzt olyan feladatra, amelyet az önkormányzati törvény nem hozzájuk rendel.
A főpolgármester arra is kitért, hogy az önkormányzatok egy része ha akarna sem tudna forrást adni a BKV-ra. „Pest megyének annyi pénze sem volt tavaly, hogy az ebédeket megmelegítse az iskolákban, a kerületek saját nyilatkozata szerint pedig már attól is könnyen csődbe kerülhetne közülük sok, ha csak visszaadnák a parkolási díjakat és az idegenforgalmi adót” – mondta Tarlós István. Kijelentette, hogy tisztelettel fogadja a meghívottakat, megbeszéli velük a problémákat, de „azon túl, hogy ebből megint valami kommunikációs bűvészmutatványt fog kiizzadni valaki”, többet nem vár.
