A bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében csütörtökön lejárt a minden év december 1-jén kezdődő és a következő év március 1-jéig tartó kilakoltatási moratórium, amelynek idején, néhány kivételtől eltekintve, nem üríthetnek ki lakóingatlant.
A Kormányszóvivői Iroda az MTI megkeresésére azt közölte, a kormány a megalakulása után már az első kormányülésen döntést hozott a kilakoltatási moratórium elrendeléséről, és azt eddig négyszer hosszabbította meg – először 2010. december 31-ig, majd 2011. április 15-ig, azt követően 2011. július 1-jéig, majd 2011. október 1-ig –, ezzel oltalmat adott a legnehezebb helyzetbe került adósoknak, és megakadályozta, hogy azok utcára kerüljenek. Hozzátették: a kilakoltatási moratóriumot tavaly október 2-ától úgynevezett kényszer-értékesítési kvóták váltották fel a rendes téli kilakoltatási moratórium kezdetéig, azaz december 1-jéig. A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak.
Kitértek arra, hogy a bajba jutottak védelmét több, sok esetben egymás mellett futó kormányzati intézkedés is szolgálta: egyrészt az évek óta működő téli kilakoltatási moratórium intézményének fenntartása, másfelől a kormány rendkívüli intézkedései.
A Kormányszóvivői Iroda közölte, hogy a moratórium lejártával sem maradnak védelem nélkül a hiteleik következtében nehéz helyzetbe jutottak: az értékesítési kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben a lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként 3 százalék, jövőre, azaz 2013-ban a lakásállomány 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés pedig csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.
Rámutattak arra: a lakáshitelesek megmentése kiemelt prioritás a kormány számára, és senkit nem hagynak magára, mert a lakás a családok legfontosabb vagyontárgya, több generáció munkájának eredménye, a családok létbiztonságának alapja.
Az otthonvédelmi akciótervvel a kormány célja, hogy gondoskodjon a bajba jutott, a hitelüket fizetni nem tudó rászorulókról – írták, hozzátéve: a devizahitelesek megmentésére már számos intézkedést hoztak, így a többi között az egyösszegű végtörlesztést, az árfolyamrögzítést, valamint a kamattámogatási programon túl a Nemzeti Eszközkezelő program életre hívását.
Az otthonvédelmi intézkedések célja, hogy a súlyos devizahitel-örökséget ne hosszú évekig nyögje az ország, hanem a családok, a bankok és az állam közös erőfeszítése révén a családok mielőbb szabadulhassanak ki az adósságspirálból – fűzte hozzá a Kormányszóvivői Iroda.
A március elsejével véget ért téli kilakoltatási moratóriumot a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 182/A paragrafusa szabályozza.
