Hangsúlyozta: szükség van arra, hogy a fiatalok érzékenységét, elkötelezettségét, tudatosságát a természet iránt megerősítsük. A természet gondoskodik rólunk minden jóval, de nekünk is kötelességünk, hogy óvjuk ezt a ránk bízott, de csak kölcsön kapott kincset, amit gyermekeinknek, unokáinknak tartozunk átadni – hangoztatta Schmitt Pál.
Az Őrség természeti értékét méltatva rámutatott: országos és európai hírű térség, amelynek nemzeti parkja nagyon sok örömöt okoz az oda látogató embereknek. Schmitt Pál beszéde végén köszönetét fejezte ki azoknak, akik az elmúlt tíz évben a természetért tevékenykedtek, felelősséget vállaltak, példát mutattak.
Az államfő az ünnepségen kezet rázott Rakonczai Zoltánnal, aki több mint három évtizeddel ezelőtt először kezdeményezte az Őrségi Nemzeti Park létrehozását.
V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: a vidék egyszerre jelent gazdasági, termelési, társadalmi és kulturális teret, életteret, amelyben azzal, hogy megóvjuk a növény- és állatvilágot, egyúttal az embert is óvjuk. Gazdasági szereplőként a nemzeti park az Őrség legnagyobb foglalkoztatója, amely fő feladataként óvja a természetet, őrzi és átadja a hagyományokat – fűzte hozzá.
Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója köszöntőjében a kezdeteket idézte fel. Több mint 35 éve annak, hogy Rakonczai Zoltán, a természetvédelem akkori irányítója utasítást adott arra, hogy az Őrségben szervezzenek nemzeti parkot. Az ország legnagyobb tájvédelmi körzetét hozták létre, de nemzeti park nem lett belőle. Az elgondolás akkor még kudarcba fulladt, de a gondolat nem aludt el, az 1990-es években alulról szerveződve aláírásgyűjtés kezdődött, több ezer aláírás gyűlt össze.
Az Őrségi Nemzeti Parkot 2002-ben Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel. Jelenleg 40 ezer hektáron terül el, és 44 őrségi, illetve vend-vidéki települést érint.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
