A cikk szerint a 2008-as koalíciós szakítás liberális főalakja, Kóka János 2011 novemberében közös szófiai vállalkozást alapított Gyurcsány Ferenccel Cellum Bulgaria AD néven. Korábban ugyan a Kóka által irányított, mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Global Zrt. közleményben tudatta, hogy a bolgár Korpbankkal szövetkezve a Balkán meghódítására készül, arról azonban nem szólt a fáma, hogy a biznisznek Gyurcsány is részese lesz. Pontosabban: a magyar és az angol sajtóanyagokból szándékosan kihagyták azt a – bolgár nyelvű szövegekben szereplő – tényt, hogy a boltba a budapesti Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft. is beszáll. Utóbbi az egykori kormányfő híres-hírhedt Altus Befektetési Zrt.-jének leányvállalata. A Heti Válasz birtokában lévő hiteles cégiratok szerint a Cellum Bulgaria AD felét bolgár érdekeltségek ellenőrzik, 38 százaléka van a Kóka-féle Cellum Globalnak, a maradék 12 százalék pedig az Altus-ConsAlté.
Állami segítséggel
A lapból az is kiderül, hogy a bulgáriai részvénytársaság öttagú igazgatóságában két magyarnak jutott hely: Kókának és a szófiai születésű Dobrev Klárának. (Gyurcsány hitvese azért odakint látta meg a napvilágot, mert édesanyja, Apró Piroska 1970–74 között a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt – emlékeztet a Heti Válasz.) Az SZDSZ exelnöke tehát vélhetően a Cellum balkáni beágyazódását segítendő vette maga mellé a Gyurcsány–Dobrev családot.
A Heti Válasz kiemeli, hogy a vállalkozás szabadsága megilleti ugyan a korábbi kormányzati potentátokat, ám későbbi pályájuknak árthat, ha a politikusként megszerzett előnyöket, információkat – titokban – gazdasági befolyásszerzésre használják. Igaz ez Oszkó Péterre is, aki miniszterként 2010-ig elvileg a Malévért dolgozott, tavaly azonban úgy került a Wizz Air igazgatóságába, hogy erről hivatalosan senkit sem tájékoztatott – írja a lap. A mostani Kóka–Gyurcsány-üzletelésnek is volt állami előjátéka: a mobilparkolást, a mobil-autópályamatricát és a mobillottót kifejlesztő (jelenleg már a bankkártyaként használható maroktelefonok világával kecsegtető) Cellum-csoport ugyanis 2005 és 2008 között 720 millió forintnyi uniós és magyar közpénzt nyert el kormányzati pályázatokon.
A szálak Kókához vezetnek
S bár Kóka papíron csak 2011-től tisztségviselője a Cellumnak, a Heti Válasz minden adata arról árulkodik, hogy a volt liberális pártelnöktől már korábban sem állhatott távol a „cégiesült” mobilfejlesztés. Egyfelől a Cellum hollandiai anyavállalatának reprezentánsai között a 2000-es évek közepétől egymást érik azok a személyek, akiket a Heti Válasz anno a Kóka-exsógorként ismert Lepp Gyula strómanjaiként azonosított. Hozzáteszik: aligha véletlen, hogy a Kókához köthető Garamhegyi Ábel (egykori gazdasági minisztériumi államtitkár) és Kaderják Dániel (az SZDSZ külügyi kabinetjének volt tagja) rögtön a 2010-es kormányváltás után a Cellum elöljárói körében találta magát. További érdekesség, hogy ugyanez a Kaderják vezeti azt az Újkorcsoportot, amely tavaly nyilatkozatban állt ki Gyurcsány politikája mellett.
A lap kiemeli, hogy Oszkó Péternek is jutott szerep a Cellumot regionális multivá növesztő projektben. A volt miniszter ugyanis tavaly – nem saját jogon, hanem az OTP kockázati tőkealapját kezelő PortfoLion Zrt. vezéreként – 400 millió forintot fektetett be a cégbe, és ezzel igazgatósági tagsághoz jutott a vállalat budapesti egységében.
