A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a több száz veszprémi ünneplő előtt, a nemrégiben megújított Dózsa téren azt mondta, a márciusi ifjak története büszkeséggel tölthet el minden magyart: érdemes ehhez a nemzethez tartozni, hiszen mi mentünk Európa élén, és azok a gondolatok, amelyeket 1848 hirdetett meg, a legelőremutatóbb, legprogresszívebb gondolatok voltak egész Európa számára.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: pontosan ugyanaz volt a feladat a magyarság előtt 1848-ban, 1956-ban vagy akár ma is, mint Szent István idején: az önálló, szuverén állam megteremtése és a szükséges reformok megvalósítása. Mint mondta, ma is hasonló a feladatunk, a nemzeti függetlenségünk biztosítása és a szükséges reformok megteremtése; a kettő közül bármelyiket adnánk fel, a létünket veszélyeztetnénk.
Mit jelent ma a nemzeti függetlenség? – tette fel a kérdést, majd válaszként közölte: olyan alaptörvényünk legyen, amely a történelmi gyökereinknek, a magyar emberek lelkének felel meg, ne pedig olyan alkotmányunk, amit paktumok kényszerítettek ránk.
Semjén Zsolt azt mondta: az 1848-as forradalom és szabadságharc az alkotmányosság talaján állt, szemben egy bécsi puccsista csoport illegitim hatalmával. Mégis, mivel vádoltak minket? Hogy a magyar a rebellis nemzet, a magyar az, amelyik felrúgja a törvényeket, amelyik nem fér a bőrébe; idegenek támadtak ránk azért, mert egy szívünk szerinti alkotmányt hoztunk – fogalmazott.
„Barátaim, nem hasonló a helyzet most? A nép óriási többségének az akaratából a legitim parlament meghozta azt a törvényt, azt az alaptörvényt, azt az alkotmányt, ami megfelel a történelmi alkotmányunk hagyományainak, ami megfelel a magyar nemzet életérdekeinek, ami megfelel a magyar nemzet önbecsülésének. És mit látunk? Brüsszelből támadnak bennünket azért, mert szívünk szerinti alkotmányt hoztunk” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Úgy fogalmazott: „ahogy akkor is voltak labancok, akik Bécsbe szaladgáltak innen, most is vannak a mai kornak megfelelő labancok, akik idegenekkel akarják megakadályozni azt, hogy a magyar nemzet szuverén módon, saját akaratából, saját legitimitásából eredően az életérdekeinek megfelelő alkotmányt hozzon. Ma a szabadság pontosan azt jelenti, hogy a magyar nemzet a saját akaratából a saját életérdekeinek megfelelő alaptörvényt és törvényeket hozzon” – közölte Semjén Zsolt.
Kitért arra: a legfontosabb társadalmi reform 1848-ban a jobbágyság eltörlése volt, amelynek lényegi pontja a közteherviselés. Ma azért esnek nekünk külső és belső ellenségeink, mert megvalósítottuk a közteherviselést, s azt mondtuk, a bankok és a multinacionális cégek is viseljék a terheket – vont párhuzamot a politikus.
Utalt arra is, hogy 1848-ban uniót követeltek Erdéllyel – ez közlése szerint ma azt jelenti, hogy az állampolgárság kötelékében közjogilag egyesülhet a nemzet; az a magyar nemzet, amely mindig is egy volt nyelvében, kultúrájában és történelmi sorsközösségében.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: most lehetővé vált, hogy magyar állampolgárok lehessenek határokon túli magyarok is, akiket a történelmi tragédiák szakítottak el tőlünk, a közjog tekintetében ők is egyesülhessenek velünk.
Összegzése szerint a haza azt jelenti, hogy olyan alkotmányunk legyen, amely biztosítja szuverenitásunkat minden értelemben; a haladás az, hogy ne lehessenek kivételezett csoportok; az unió gondolata pedig az kell, hogy legyen, hogy az egy magyar nemzet közjogi értelemben is egyesülhessen.
„Nekünk, magyaroknak van egy különleges erőnk. Hogy van felettünk egy szellemi védőpajzs: az örök magyarság védőpajzsa, Széchenyi, Kossuth és Deák magyarsága. És ha a magyarság útkereszteződéshez ért, ők azok a csillagok, akik utat mutatnak nekünk. Adja Isten, hogy rájuk tudjunk figyelni és ők vezessenek minket!” – zárta ünnepi beszédét a miniszterelnök-helyettes, akinek a szavait nagy taps kísérte.
kormány
Tisza Party's Propaganda Leaflet Riddled with False Claims, Unrealistic Promises
