Futó Barnabás elmondta, hogy a magánvádas perben az elsőfokú bíróság úgynevezett valóságbizonyítást folytatott le, amelynek során megállapította: a magánvádló édesapja, Vásárhelyi Miklós valóban terhelő vallomást tett a Nagy Imre-per során Gimes Miklósra, akit 1958-ban halálra ítéltek és kivégeztek. A bíróság az ítéletében ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a Nagy Imre-per iratai alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy kizárólag Vásárhelyi Miklós terhelő vallomása miatt végezték ki Gimes Miklóst.
Az ügyvéd rámutatott: Hankiss Ágnes a Hír TV egy nyolc évvel korábbi műsorában nem azt állította, hogy kizárólag Vásárhelyi Miklós vallomása alapján végezték ki Gimes Miklóst, és most a bíróság is azt állapította meg, hogy a korabeli dokumentumok alapján sem lehet megállapítani, milyen mértékben járult hozzá a tanúvallomás a kivégzéshez. Futó Barnabás kiemelte: a mostani bírósági valóságbizonyítás abból állt, hogy becsatolták azokat a legfontosabb iratokat, amelyekből Hankiss Ágnes levonta a következtetéseit a televíziós műsorban, miszerint „jobban megértette, hogy miért végezték ki Gimes Miklóst”, de ez nem azt jelenti, hogy azt állította volna, Vásárhelyi Miklós vallomása alapján hoztak volna halálos ítéletet.
Hankiss Ágnes – akit 2009-ben a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőjévé választottak, s a magyar bírósági eljárásra tekintettel mentelmi jogát felfüggesztette az Európai Parlament – az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra: ezt megelőzően már kétszer nyert első fokon pert vádlottként ebben az ügyben. Második alkalommal azonban a Legfelsőbb Bíróság (LB) visszaadta a büntetőpert elsőfokú tárgyalásra a Budai Központi Kerületi Bíróságnak. Mint közölte, a Hír TV műsorában kutatóként annak idején úgy fogalmazott: „megismerve a Nagy Imre-per operatív és nyomozati anyagaiban Vásárhelyi Miklós súlyosan terhelő vallomásait, amit Gimesre tett, jobban megértettem Gimes Miklós halálos ítéletét”.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy – miként azt az első két alkalommal az elsőfokú bíróságok is megállapították – ennek a mondatnak csak az első része tényállítás, miszerint Vásárhelyi súlyosan terhelő vallomást tett Gimesre, azonban a második része, hogy „jobban megértette” a halálos ítéletet, már pusztán személyes vélemény. Hankiss Ágnes szólt arról is, hogy az LB éppen azzal adta vissza az elsőfokú bíróságnak az ügyet, hogy az egész mondatát tényállításnak kell tekinteni, ezért pedig valóságbizonyítást rendelt el. A mostani ítélet megállapította: nem lehet megállapítani, hogy Vásárhelyi Miklós vallomása milyen mértékben befolyásolta a halálos ítélet meghozatalát, ezért ez „nem valóságbizonyítási kérdés” – tette hozzá. Megemlítette, hogy a csütörtöki tárgyaláson a magánvádló bejelentette fellebbezési szándékát. Az MTI többször is kereste Vásárhelyi Máriát, de nem tudta elérni.
Vásárhelyi Mária a mostani elsőfokú bírósági eljárás előző tárgyalásán, tavaly decemberben azt mondta: meglátása szerint Kádár János személyesen azt nem tudta megbocsátani Gimes Miklósnak, hogy ellene szóló lapot adott ki a forradalom leverése után, tehát „Gimes Kádár személyes bosszújának áldozata lett”. Beszélt arról is, hogy a Gimes Miklósról szóló filmben is pozitív szerepben tűnt fel Vásárhelyi Miklós. A történettudománynak kritikával kell minden történelmi szereplő tevékenységéhez állnia, de ebbe – közölte – véleménye szerint nem fér bele az, amit Hankiss Ágnes mondott az édesapjáról. A Nagy Imre és társai elleni perben 1958. június 15-én a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a volt miniszterelnököt halálra és teljes vagyonelkobzásra, társait, Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani, Donáth Ferencet 12 évi, Jánosi Ferencet 8 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, míg Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélte.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
