Hamarosan összeül a bírói tanács

Az Országos Bírói Tanács március 24-én tartja első ülését, amelyre valamennyi bírói érdek-képviseleti szervezetet meghívják.

A 15 tagú, csak bírákból álló testület – amely március 15-én kezdi meg működését – egyszerre ellenőrzi és segíti majd a bírósági igazgatást és gazdálkodást január 1-je óta irányító Országos Bírósági Hivatalt (OBH), amelynek elnöke Handó Tünde. Az OBT tagjai betekinthetnek a hivatal irataiba, megtárgyalhatják és véleményezhetik azokat, illetve bármely témával összefüggésben kérdéseket tehetnek fel az OBH elnökének. Ezen túlmenően a tanács ellenőrzi a bíróságok gazdálkodását, véleményezi költségvetését, áttekinti a beruházásokat – mondta Tománé Szabó Rita, aki egyben a Miskolci Munkaügyi Bíróság elnöke is, a távirati irodának.

Ellenőrzik a bírósági igazgatást és gazdálkodást

Hozzátette: a tanács tagjai várhatóan specializálódnak majd a négy nagy szakterület, az általános központi igazgatás, a költségvetés, a személyzeti ügyek és a bíróképzés valamelyikének ellenőrzésére. Ezen túlmenően konkrét feladatok végrehajtását is nyomon követhetik, így például a bíróságokkal kapcsolatos jogszabály-kezdeményezés, -előkészítés vagy a bíróságokra vonatkozó szabályzatok, ajánlások kidolgozása kapcsán.

„A tanács feladata elsődlegesen a bírósági igazgatás és gazdálkodás hatékony ellenőrzése lesz, ezt várja tőlünk a 2800 fős magyar bírótársadalom, amely minket a tanács tagjává választott” – mondta a 32 éves bírói múltra visszatekintő Tománé Szabó Rita, aki korelnökként lett a tanács első vezetője. A szabályozás szerint ugyanis az OBT tagjai bírói szolgálati idejük hossza alapján meghatározott sorrendben, féléves periódusokban töltik be az elnöki tisztséget. Tománé helyettese, aki őt szeptembertől az elnöki székben követi majd, Magyarádyné Vándor Zsuzsanna, a Veszprémi Törvényszék közigazgatási kollégiumának vezetőhelyettese.

Foglalkoznak a megüresedő bírói álláshelyekkel is

Az OBT 14 tagját és 14 póttagját hat évre választották meg február 29-én a bírák küldöttei. Darák Péter, aki január 1-jétől 9 évig a Kúria elnöke, e tisztségében a törvény erejénél fogva a tanács 15. tagja. Tománé Szabó Rita elmondta: az első, március 24-ei ülésen a testület működését szabályozó olyan belső dokumentumok megalkotása mellett, mint például a szervezeti és működési szabályzat vagy az ügyrend, dönteni kell például arról is, hogy van-e lehetőség, és ha igen, milyen feltételekkel, a második ciklusukat is kitöltő bírósági vezetők mandátumának meghosszabbítására, meg kell kezdeni a nemzetközi kapcsolatok kialakítását, javaslatokat kell tenni egyes kitüntetések, díjak adományozására, meg kell tárgyalni az épületberuházások helyzetéről készült OBH-elnöki tájékoztatót.

Ezen túlmenően a tanács elé kerülhetnek a nyugdíjazások folytán 2012 első félévében megüresedő több mint másfél száz bírói álláshely betöltésével kapcsolatos kérdések is, hiszen a pályáztatás során a jelentkezőket rangsorolja az illetékes törvényszék bírói tanácsa, majd a törvényszék elnöke javaslatot tesz a kinevezendő személyére, és ha az OBH elnöke ettől eltér, más személyt terjeszt fel kinevezésre az államfőnek, indokait meg kell ismertetnie az OBT-vel.

Havonta találkoznának

Tománé Szabó Rita elmondta: az OBT felveszi a kapcsolatot a bírói érdek-képviseleti szervezetekkel és az első ülésére valamennyit meghívja, később a napirendnek megfelelően kaphatnak meghívást ezek a szervezetek. Az OBT ülései főszabály szerint a bírák számára nyilvánosak lesznek, az egyes ülések napirendjéről, időpontjáról és helyéről minden egyes bíró előzetes tájékoztatást kap, utólag pedig az ülések jegyzőkönyveit és döntéseit mind a 2800 bíró számára hozzáférhetővé teszik a bíróságok belső honlapján. Az OBT-nek a törvény szerint évente legkevesebb négy alkalommal kell összeülnie, az elnök azonban úgy véli, indokolt, hogy havi rendszerességgel tanácskozzanak.

Tománé elmondta: az OBT tagjai közül hatan bírók, míg kilencen az ítélkező munka mellett igazgatási vezetők is. A hat bíró közül négyen helyi bíróságon ítélkeznek, egy másodfokon a törvényszéken, egy pedig a harmadik bírósági szinten táblabíró. A 9 igazgatási vezető között van a Kúria, két törvényszék, két városi és egy munkaügyi bíróság elnöke, továbbá van egy törvényszéki és egy fővárosi kerületi elnökhelyettes, valamint egy törvényszéki kollégiumvezető-helyettes.

Nem a megyei vezetők uralják

Az 1997 és 2011 között működő bírói önigazgatási testületet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) sokszor kritizálták többek között azért, hogy a testületben döntő szava volt a megyei bírósági elnököknek, akik esetenként – a kifogások szerint – szűkebb területi érdekeket igyekeztek az egységes magyar igazságszolgáltatás érdeke elé helyezni. Az OBT-ben megyei vezető jelenleg csupán három van: Fazekas Sándor, aki korábban a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és az OIT elnökhelyettese volt, jelenleg pedig a legnagyobb magyar bíróság, a Fővárosi Törvényszék elnöke, Bicskei Ferenc, aki a Kecskeméti Törvényszék elnöke, továbbá Nyakó Zsuzsanna, a Nyíregyházi Törvényszék elnökhelyettese.

Az OBT összetételére jellemző, hogy az ország tíz megyéjéből vesz részt a munkában 12 tagja, míg a fővárost a Kúria és a törvényszék elnöke, illetve a XVIII–XIX. kerületi bíróság elnökhelyettese reprezentálja.