Hamarosan összeül a bírói tanács

Az Országos Bírói Tanács március 24-én tartja első ülését, amelyre valamennyi bírói érdek-képviseleti szervezetet meghívják.

Tománé Szabó Rita elmondta: az OBT felveszi a kapcsolatot a bírói érdek-képviseleti szervezetekkel és az első ülésére valamennyit meghívja, később a napirendnek megfelelően kaphatnak meghívást ezek a szervezetek. Az OBT ülései főszabály szerint a bírák számára nyilvánosak lesznek, az egyes ülések napirendjéről, időpontjáról és helyéről minden egyes bíró előzetes tájékoztatást kap, utólag pedig az ülések jegyzőkönyveit és döntéseit mind a 2800 bíró számára hozzáférhetővé teszik a bíróságok belső honlapján. Az OBT-nek a törvény szerint évente legkevesebb négy alkalommal kell összeülnie, az elnök azonban úgy véli, indokolt, hogy havi rendszerességgel tanácskozzanak.

Tománé elmondta: az OBT tagjai közül hatan bírók, míg kilencen az ítélkező munka mellett igazgatási vezetők is. A hat bíró közül négyen helyi bíróságon ítélkeznek, egy másodfokon a törvényszéken, egy pedig a harmadik bírósági szinten táblabíró. A 9 igazgatási vezető között van a Kúria, két törvényszék, két városi és egy munkaügyi bíróság elnöke, továbbá van egy törvényszéki és egy fővárosi kerületi elnökhelyettes, valamint egy törvényszéki kollégiumvezető-helyettes.

Nem a megyei vezetők uralják

Az 1997 és 2011 között működő bírói önigazgatási testületet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) sokszor kritizálták többek között azért, hogy a testületben döntő szava volt a megyei bírósági elnököknek, akik esetenként – a kifogások szerint – szűkebb területi érdekeket igyekeztek az egységes magyar igazságszolgáltatás érdeke elé helyezni. Az OBT-ben megyei vezető jelenleg csupán három van: Fazekas Sándor, aki korábban a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és az OIT elnökhelyettese volt, jelenleg pedig a legnagyobb magyar bíróság, a Fővárosi Törvényszék elnöke, Bicskei Ferenc, aki a Kecskeméti Törvényszék elnöke, továbbá Nyakó Zsuzsanna, a Nyíregyházi Törvényszék elnökhelyettese.

Az OBT összetételére jellemző, hogy az ország tíz megyéjéből vesz részt a munkában 12 tagja, míg a fővárost a Kúria és a törvényszék elnöke, illetve a XVIII–XIX. kerületi bíróság elnökhelyettese reprezentálja.