Ki támadhatja meg Magyarországot?

Bemutatták Magyarország biztonsági stratégiáját, kérdés, hogyan lehet azt végrehajtani.

Nyolc év után ismét elkészült egy biztonságpolitikai stratégia, de ez nem felel meg a korszerű tudományos kritériumoknak – mondta el Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Várhatóan újabb ágazati stratégiák is születnek majd, amelyek kapcsolódnak ehhez a dokumentumhoz – tette hozzá. Egyéves előkészítő munka után vagyunk, amelynek része volt egy szakmai előkészület, valamint a pártok biztonságpolitikai szakértői között is futottunk egy kört – ismertette a szakértő.

Sztáray rámutatott arra, hogy a földrajzi meghatározottságon kívül egyéb tényezők (kábítószer-kereskedelem, kiberbiztonság, nukleáris fenyegetettség) felé mozdultak el. A kormányzatnak egységesen kell megközelítenie ezt a kérdést, ezért lett feladatorientált, valamint gondolkodásra sarkalló ez a dokumentum – vélekedett a helyettes államtitkár. A határon túli magyarság esetében patikamérlegen mértünk, mivel nem akartunk ehhez kemény biztonságpolitikai szempontokat keverni – tette hozzá.

Ez a legjobb

Belátható időn belül nem számítunk hagyományos katonai támadásra – mondta el Sztáray. Ez egy fontos előrelépés, mivel úgy látjuk, hogy a környezetünkben erősödött a biztonság, de ez nem jelenti azt, hogy a honvédséget meg kellene szüntetni – mutatott rá a helyettes államtitkár. Szólt arról is, hogy a nemzetközi békefenntartó műveletekben erősíteni kell a civil elemeket. „A mi biztonságpolitikai keretünket a NATO és az EU határozza meg.”

Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet vezetője úgy vélekedett, hogy a mostani az eddigi legjobb stratégia. Úgy látja, a dokumentum készítői sokkal modernebb felfogással rendelkeznek, mint az elődök. 2006–2007-től kezdve volt érzékelhető, hogy a terrorizmus lekerült az első helyről, most pedig a gazdasági biztonság került előtérbe – tette hozzá. Ez fogja éveken keresztül meghatározni a politikai stratégiákat – mondta Tálas.

Vannak hiányok is

A szakértő szerint a magyar társadalomnak is van személyes tapasztalata azokról a tényezőkről, amelyek a stratégiában szerepelnek. A magyar kisebbségek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a dokumentum nem ad lehetőséget arra, hogy belekössenek a szomszédok. Tálas elmondta, hogy az egyáltalán nem kiszámítható gazdasági környezet a jellemző napjainkban, nem tudjuk, milyen hatása lesz annak az integrációs szervezetekre.

Külön kiemelte, hogy nagyon jó, hogy a honvédség a békefenntartó missziókban mint a külpolitika meghatározó eszköze szerepel a dokumentumban. A fő kérdés, hogy milyen hatása lesz a kormányzati politikára a most megjelent stratégiának, nagy hiba lenne, ha csak kommunikációs elemnek használná – mutatott rá Tálas. Hiányosságnak nevezte, hogy nem szerepel benne a személyi feltételek biztosítása.