A kormány eredetileg azt javasolta, azok kérhessék az árfolyamrögzítést, akiknek a fedezetül szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 30 millió forintnál. Ezen a fideszes Rogán Antal javaslatára a múlt héten úgy változtatott a Ház, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen döntő.
A kabinet tavaly decemberben állapodott meg a Magyar Bankszövetséggel a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére vonatkozó szabályok módosításáról. A Ház most – a már említett, a bankszövetség által támogatott változtatással – ezt az egyezséget emelte törvényi erőre 319 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett.
Eszerint az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény mindazonáltal lehetőséget biztosít arra, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését.
A pénzintézetek svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.
Augusztus végéig kell megtenniük a bankoknak
Augusztus 31-ig kötelesek a bankok forintra váltani a tartósan nem fizetők devizahitelét a parlament hétfői döntése értelmében. Esetükben – a kormány és a bankszövetség megállapodásának megfelelően – a pénzintézeteknek a forintra váltás napján el kell engedniük a követelésük negyedét. Az árfolyamgát új szabályairól szóló törvény elfogadott szövege szerint a pénzintézeteknek a jegybank által meghirdetett, 2012. május 15. és június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán kell forintosítaniuk a devizakölcsönöket, ha az adós fedezetül szolgáló ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 20 millió forintnál.
A forintra váltásra az jogosult, akinek a bank még nem mondta fel devizakölcsön-szerződését, és 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forintos, 90 napon túli késedelme volt, ami azóta is folyamatosan fennáll. Emellett a jelzáloggal terhelt egyik ingatlanra sem lehet bejegyezve végrehajtási jog, és május 15-ig nyilatkozni kell a fizetőképtelenség okáról. A bankok sem a forintra váltással, sem a követelés negyedének elengedésével összefüggésben nem számíthatnak fel díjat, költséget.
A pénzintézeteknek az – említett feltételeknek megfelelő – adósokat április 15-ig kell értesíteniük a forintra váltás, valamint a tartozáselengedés lehetőségéről. A banknak az értesítésben tájékoztatnia kell az ügyfelet a szerződésmódosítás után fennálló tartozás várható mértékéről és a várható törlesztőrészletről is. A bankszövetség a kormánnyal kötött megállapodás részleteiről március 8-án azt közölte az MTI-vel, hogy a már felmondott jelzáloghitelek esetén a bankok megvizsgálják az ügyfél törlesztési kilátásait, és ha a követelés negyedének elengedése reális lehetőséget teremt az adósság rendezésére, akkor a pénzintézetek kezdeményezik a fennálló tartozás forintra váltását és a 25 százalékos követeléselengedést.
A kormány és a Magyar Bankszövetség december 15-én írta alá megállapodását.
Felelősek a devizaeladósodásért
Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a lakossági devizaeladósodás okait feltáró jelentést, mely megállapítja a 2002 és 2008 közötti baloldali kormányok, a bankrendszer és a hitelfelvevők felelősségét. A parlament döntött arról is, adómentesen vehetik fel reálhozamukat azok a magánpénztártagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Döntöttek arról is, hogy parlamenti bizottság alakul a Volánbusz ingatlanügyeinek kivizsgálására. Bővebben >>>
