Magyarország meghozza a szükséges intézkedéseket

A külügyminiszter szerint biztos, hogy az ország „egy fillért sem" veszít el a kohéziós támogatásokból.

A tárcavezető az Európai Bizottság magyarországi képviselete és a Századvég Alapítvány által az Európai Unióról rendezett pénteki tanácskozáson azt mondta, Magyarország nem akar vitát szítani az uniós intézmények és a tagállamok, a régi és új tagállamok vagy a közép-kelet-európai és a nyugat-európai térség között.

Martonyi János kijelentette: a bizottság javaslata, hogy 2013-tól csökkentsék a Magyarországnak szánt kohéziós támogatást, azért vitatható, mert „egy jövőbeli eseményt feltételez„–- mondta, arra utalva, hogy Brüsszel még nem tudhatja, hogyan alakul a büdzsé hiánya. A javasolt szankció feltételes, tehát csak akkor lép életbe, ha a magyar kormány nem hozza meg a szükséges intézkedéseket – mutatott rá. A miniszter szerint a kialakult helyzetben mindenképpen méltányos, igazságos és korrekt megoldásra van szükség.

Balázs Péter korábbi külügyminiszter a bizottság javaslatát megalapozottnak nevezte. Véleménye szerint az uniós intézmény körültekintően járt el. A figyelmeztetés idejében érkezett, a kormánynak megvan az esélye, hogy megtegye a szükséges lépéseket – mondta.

Mint felidézte, 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, ebben az előző kormány is „tettestárs”, bár „viszonylag jól navigált„ abban a helyzetben.

Az Európai Tanács mostani csúcstalálkozóján aláírt fiskális paktumról – a költségvetési fegyelemre vonatkozó új EU-szerződésről – Balázs Péter úgy vélekedett, a szerződés „az integráció mélyítése felé tett lépés”. Ugyan két tagállam – Nagy-Britannia és Csehország – nem írta alá a dokumentumot, már az is üdvözlendő, hogy 25 ország egyet tudott érteni a megállapodás tartalmában – hangoztatta. Hozzátette: „az integráció további mélyítésében rejlik Európa sikere„.

Martonyi János szerint nem az az alapkérdés, hogy föderatív vagy kormányközi lesz-e Európa, hanem hogy mélyül-e az integráció, egységes marad-e az EU. A „differenciálódással”, a belső csoportosulásokkal „nagyon kell vigyázni„, mert „ha elkezdjük, lehet, hogy nem tudjuk abbahagyni”, és túl sok törésvonal alakulhat ki az unióban – közölte.

Balázs Péter szerint akkor lehetnek belső csoportosulások az EU-ban, ha „a szűkebb szoba ajtaját nem csukják be„, lehet látni, mi történik odabenn, „bárki bemehet”, és ehhez nem szabnak időközben újabb és újabb feltételeket. Így a gyorsabb tagállamok magukkal húzhatják a lassabbakat – mutatott rá.

Martonyi János kiemelte: az utóbbi hetekben, január közepe óta javult Magyarország nemzetközi megítélése, mert a kormány egyértelművé tette, hogy nyitott a párbeszédre és az együttműködésre. Azt mondta, hogy több korábbi bírálatot az ideológiai különbségek, a pártkonfliktusok és a gazdasági érdekek sérelmei okoztak – fűzte hozzá.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt években megnőtt Közép-Európa súlya, de ez nem az európai integrációval szemben, hanem annak részeként történt.

Szűcs Tamás, a képviselet vezetője köszöntőjében azt mondta, az EU nem volt kellően felkészült a gazdasági válság kezelésére, amihez a jelenleginél szorosabb integráció szükséges. „A napi politikában néhány tagállam mintha vonakodna ettől„, de az elmúlt időben az unió több lépést is tett ennek érdekében – jegyezte meg.