A tárcavezető Magyarország külpolitikája ma és holnap című előadásában azt mondta, ahogy az egész világban, úgy az Európai Unióban is magas fokú a bizonytalanság, s egyes vélemények szerint két út áll az unió előtt: vagy a széttöredezés, a bomlás, a dezintegráció vagy a fiskális, gazdasági válság által kiváltott erősödés.
Martonyi János azonban úgy véli, a lehetőségek száma nem kettő, hanem több azt illetően, hogy milyen sors vár az EU-ra. Mint hozzátette, akárhogyan is alakul a jövő, Magyarországnak komoly érdekei fűződnek az unió egyben maradásához, erősödéséhez.
Az európai integráció jövőjével kapcsolatban leszögezte: az eurózóna fenn fog maradni, s nem ért egyet azzal a vélekedéssel, hogy csak országok egy szűk csoportja marad az övezet tagja. Hozzátette azonban, hogy ha Európa meg akarja tartani a közös pénzt, akkor sokkal szigorúbb fiskális politikát kell folytatni a kontinensen, a tagállamoknak pedig koordinált gazdasági kormányzást kell véghezvinniük.
A külügyminiszter kiemelte: Közép-Európa országainak a gazdasága a prognózisok szerint a jövőben is az uniós átlagnál nagyobb mértékben bővül, így szó sincs arról, hogy térségünk a perifériára kerülne.
Magyarország és a többi közép-európai ország kapcsolatáról szólva azt mondta: a magyar külpolitikának az elmúlt húsz hónapban új dimenziója nyílt meg, ez pedig a szélesebb értelemben vett térségi, közép-európai politika.
Martonyi János hozzáfűzte, hogy mindez nem korlátozódik a visegrádi négyekre, hanem érinti az összes szomszédos államot s a Nyugat-Balkánt is. Példaként rámutatott arra: Magyarország mindent megtett Románia és Bulgária schengeni rendszerbe való belépéséért s Horvátország uniós csatlakozásának az elősegítésére. Közép-Európa szerinte egy lélek, egy érzés, egy spirituális közösség.
A rendezvényen az egyetemi oktatókból, hallgatókból, városvezetőkből és pécsi polgárokból álló közönség tagjai is kérdezhettek a minisztertől.
Martonyi János arra a kérdésre, hogy mi jellemzi a magyar–orosz viszonyt Putyin választási győzelmét követően, azt mondta: a magyar–orosz kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten és érdekeken alapulnak, s a viszony ugyanúgy alakul meglátása szerint a jövőben is, ahogy eddig.
Törökország esetleges uniós csatlakozásáról a külügyminiszter szintén kérdésre felelve úgy vélekedett, az EU erősebb lenne, ha a kis-ázsiai országot is a soraiban tudná, s szerinte Magyarország gazdasági érdeke is az lenne, hogy Törökország egyszer csatlakozzon a közösséghez.
A balkáni országok és Magyarország kapcsolatáról szólva Martonyi János azt mondta, nemcsak társadalmi, hanem komoly gazdasági érdekünk is, hogy a délszláv országok – főként Szerbia – is integrálódjanak Európába, az unióba.
