Nem szabad félni az ilyen eszközöktől

Nem lehet, hanem kell is az állampolgárokat nevelni, amire az új köznevelési törvény bővebb lehetőséget ad.

„Lehet-e demokráciában állampolgárokat nevelni?” – tette föl a kérdést Thaisz Miklós, az oktatási államtitkárság kabinettagja. „Meggyőződésem, hogy nem lehet, hanem kell is nevelni, amire több nyugat-európai is példa van.” Úgy látja, a nevelés kulcsszereplői a pedagógusok, nagyrészt rajtuk múlik az oktatás sikeressége. Thaisz szerint ehhez hiteles személyiség, őszinteség, differenciálás, önreflexió szükséges.

Az új nemzeti köznevelési törvény egyik legfőbb értéke, hogy az ellenőrzést beépíti a rendszerbe, így az állampolgári ismeretek oktatását nem lehet „elfelejteni”. A kabinettag rámutatott arra, hogy a közösségi szolgálat bevezetésének a célja, hogy a diákok „aktív állampolgárokká” váljanak. A diákok természetesen maguk választhatják meg azt az önkéntes tevékenységet, amit szeretnének elvégezni – tette hozzá.

Ezzel mindenki egyetérthet

Thaisz nem gondolja azt, hogy a tervezett Nemzeti alaptantervben szereplő nevelési célokban ne lenne közmegegyezés, mint például a fogyasztóvédelemre, pénzügyi ismeretekre, hon- és népismeretre, valamint a demokráciára nevelésben. „Nem kereszténydemokrata robotokat, hanem kritikus állampolgárokat akarunk nevelni.” A kabinettag rámutatott arra, hogy az oktatás erősíti a demokratikus attitűdöket.

Össze lehet-e egyeztetni a demokráciára való nevelést akkor, amikor sokak szerint ezen intézmények eróziója zajlik? – tette föl a kérdést Böcskei Balázs, az IDEA vezetője. Szerinte nem lehet elérni ezeket a célokat a mai körülmények között. Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője úgy látja, az új alaptanterv nem hoz áttörést módszertani szempontból. Egységes, koherens rendszerré akarják átalakítani a magyar oktatást, jó alaptantervvel állunk szemben – ez pedig már a Nézőpont Intézet elemzőjének a véleménye. Fodor Csaba külön kiemelte a külhoni országokba szervezett osztálykirándulásokat.

Időszerű reformokba vágtak

Keil András, a Republikon Intézet munkatársa szerint egyáltalán nem olyan súlyos a helyzet az állampolgárságra nevelés terén. Szerinte az oktatás során a diák a kulcsszereplő és nem a tanár. Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ rámutatott arra, hogy az oktatáspolitikát el lehet különíteni a kormányzati politikától. Ez a kormány az oktatás területén belevágott időszerű reformokba, de annak kommunikálása problémás volt – tette hozzá. Úgy látja, elsikkadt a tanárképzés átalakítása, valamint problematikusnak nevezte a tankötelezettség korhatárának a 16 évre csökkentését.

Jobban végezhetik a munkájukat

Thaisz szerint direkt került sor sok elem átvételére a korábbi alaptantervből, mivel több dolog jó volt benne. Egyértelművé kell tenni a társadalom számára, hogy nem azért akarunk több pénzt adni a pedagógusoknak, hogy jobban éljenek, hanem hogy jobban végezzék a munkájukat – tette hozzá. „Nem tudok mit kezdeni azzal, hogy a diák legyen a kulcsszereplő” – reagált Keil fölvetésére a kabinetvezető. A tankötelezettség kapcsán úgy fogalmazott, hogy az EU-ban húsz országban 16 vagy az alatti a korhatár, az érettségi megszerzése ennek ellenére ingyenes.

Németország és Franciaország esetében sikerrel járt az állam által oktrojált „demokráciává nevelés” – hangsúlyozta Paár, ezért sem szabad félni hazánkban az erőteljesebb neveléstől, mivel a társadalmi kohézió csak így erősödhet. A szakértő innovatívnak nevezte a tavaly elfogadott új nemzedék jövőjéért stratégiát, mivel sok esetben közelebb viszi az életet a diákokhoz. Fodor szerint egy komplex átalakítási folyamatban vagyunk, amelynek része a szakképzés átalakítása is.