A kormányfő kereszténydemokrata helyettese egy honosítási ünnepségen, ahol húszan tettek állampolgársági esküt, kiemelte: a nemzet közjogi egyesítésével, azzal, hogy lehetővé vált a határokon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság felvétele, „Szent István országépítő nagy műve folytatódik”.
A politikus kifejtette: a közjogi összetartozás, a magyar alkotmányosság, amelynek szimbóluma a Szent Korona, „az, az acélabroncs, amely az összetartásunkat(...) a kultúrnemzeten túlmenően, a közjogi nemzet szempontjából is összefogja”. Hozzátette: ez különösen fontos, hiszen a magyar nemzet egyharmada Magyarország határain kívül él. Ahhoz, hogy az asszimilációt meg tudjuk állítani, sőt meg is tudjuk fordítani, szükségesek, de nem elégségesek a különböző támogatási formák, nagyon erős impulzusként kell az állampolgárság megadása, a nemzet közjogi egyesítése.
„Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a világon bárhol élő magyarság iránt” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Rámutatott: miután csak egyetlen magyar nemzet van, s nincs különbség a határokon túl élő magyarok és az anyaországban élők állampolgársága között, a szavazati jog és a választásokon való részvétel minden magyart megillet, bárhol is éljen a világban.
A honosítási ünnepségen Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere elmondta, hogy Fejér megye székhelyén 2-3 hetente tartanak honosítási rendezvényt.
Egyszerűsített honosítási kérelmeket 2011. január 3-tól lehet benyújtani. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nem merül fel velük szemben valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
