A Semmelweis Egyetem (SE) dékánja, Tulassay Tivadar által írt közlemény szerint a bizottság 1157 oldalból álló jelentését tájékoztatásul és állásfoglalás végett elküldte a nemzeti erőforrás miniszternek.
A tájékoztatás szerint a bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd különvéleményt fogalmazott meg, de a mindössze háromoldalas összefoglalóban ez nem olvasható.
Az összegzésben részletesen ismertetik a kisdoktori értekezés idején érvényes, az 1992-es szabályozási környezetet, majd a doktori eljárást tekintik át. Mint írták, az eljárásban feltűnő, de nem tekinthető szabálytalannak, hogy a jelentkezés és a doktori értekezés megvédése között mindössze egy hónap telt el.
Formai hiba
Hozzátették: ha nem is szabálytalanságra, azonban mindenképpen formai hibára utal „a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az előopponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet”.
Mint írták, szintén eljárási hibára utal, hogy az értekezés végén felsorolt irodalmi hivatkozások nem a szabályos bibliográfiai elvárásnak megfelelően szerepelnek, s a 21 hivatkozási tételből 5 esetben az eredeti mű nem volt beazonosítható.
Az összefoglaló szerint megerősítést nyert, hogy a dolgozat szerzője a kisdoktori értekezés szövegében sehol nem használta a forrásmunkákra történő közvetlen utalást. Nem használt a szövegben idézőjelet, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet.
A bizottság megjegyezte azt is, az értekezés nem tartalmaz köszönetnyilvánítást, amelyben általában az értekezés létrejöttét elősegítő személyeket, kutatókat vagy a témában közösen dolgozó munkatársakat szoktak felsorolni.
A részletes megállapításokat ismertetve kitértek arra, hogy a dolgozat a 34. oldalától az 50. oldaláig „teljes szövegazonosságot tartalmaz” Klaus Heinemann egyik – az összegzésben pontosan megjelölt – írásával, további 180 oldal pedig részleges egyezést mutat egy Nikolaj Georgiev-munkával. Megjelölték továbbá több diagram, illetve táblázat eredeti forrását.
A testület jelezte: két, részletesen analizált forrásmunkán túl további részletes forrásmunka-analízist nem végzett, elsősorban a rendelkezésre álló idő és a forrásmunkák teljes terjedelme közötti aránytalanság miatt.
Eljárási hiányosságok
Az összegzésben az olvasható: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem (TF) gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze – írták, hozzátéve: a TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.
Az MTI kedden megkereste az SE sajtófőnökét, arról érdeklődve, mi az eljárás további menete, de Kovács Eszter csupán annyit közölt, a bizottság jelentését elküldték a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, ott nyilatkozhatnak az ügy részleteiről.
A bizottság tagjai
Nyilvánosságra hozták a bizottság tagjainak nevét is: a munkában részt vett Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszékéről, Kovács Etele a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Atlétikai Tanszékéről, valamint Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd.
A Magyar Nemzet keddi számában arról cikkezett, hogy a napokban nyilvánosságra hozza jelentését a Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációjának keletkezési körülményeit vizsgáló bizottság. A lap információi szerint az öt tagból álló testület megállapította, hogy az akkori, tehát az 1992-ben hatályos jogszabályoknak és az egyetemi szabályzatnak megfelelt Schmitt Pál dolgozata, ezért nem indokolt a doktori cím elvétele. Bővebben>>>
A Semmelweis Egyetem rektora még januárban jelentette be, tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezi a sporttudományi kar dékánjánál, kérve, hogy a testület tanulmányozza Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit.
Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását követelték a Parlament előtt kedd este tartott flashmobon (villámcsődület). A szervezők kis- és nagydoktori címet ígértek azoknak, akik a helyszínen aláírják az LMP népszavazási íveit. Az esemény alatt a parlament egyik ablakából az LMP három országgyűlési képviselője – Vágó Gábor, Dorosz Dávid és Szilágyi Péter – egy „Következmények nélküli ország? – Népszavazás 2012” feliratú transzparenst lógattak ki.
