A miniszterelnök az MR1 – Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken elmondta: az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon azt képviselte, hogy „mi nem vonunk vissza semmit, nem függesztünk fel semmit, és nem változtatunk semmit. (…) Vannak céljaink, hogy miként lehet ezeket elérve más döntéseket hozni, erről hajlandók vagyunk tárgyalni.”
A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíjkorhatár mindenkire egységesen vonatkozzon; a bírók nyugdíjazása nem igazságszolgáltatási kérdés – jelentette ki.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a jegybanki vezetők fizetésével és esküjével kapcsolatban sem engedett a kormány, és mivel az Európai Bizottság ezt tudomásul vette, ezek már nem vitás kérdések, a kért jegybanktörvény-módosításokat pedig rövidesen tárgyalni kezdi a parlament. Egyes sajtóhírek már arról szóltak, hogy az EB engedett Simor fizetésével kapcsolatban.
Orbán Viktor a 180 perc című műsorban azt mondta az IMF-tárgyalással kapcsolatban: először tisztázni kell, ki hogyan látja az ország helyzetét. A kormány továbbra is úgy ítéli meg, hogy az ország biztonságos működtetéséhez szükséges pénz rendelkezésre áll, ezért nem akar hitelt lehívni a valutaalaptól. A miniszterelnök azt mondta, a kabinet csak „nyilatkozatot” szeretne az IMF-től, hogy Magyarország számíthat egy biztonsági hálóra, ha az európai kötvénypiacon gondok adódnak. Jelezte ugyanakkor, hogy az IMF a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt úgy látja, ténylegesen hitelre van szükségünk. Kiemelte, hogy hazánk érdeke azt diktálja, hogy a tárgyalások jó ütemben haladjanak.
Arra a felvetésre, hogy a valutaalap azért akarhat pénzt adni, mert így tud beleszólni a magyar gazdaságpolitikába, Orbán Viktor úgy reagált: „ez rosszindulatú értelmezés, az IMF a mi barátunk”. Mint mondta, az IMF olyan bank, amely az államoknak ad pénzt, és ezért cserébe elvárja azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy visszakapja a pénzét. Szerinte a tárgyalások kulcskérdése az lesz, mi kell ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen.
Az uniós pénzügyminiszterek június 22-én döntenek a túlzottdeficit-eljárásról és a konvergenciaprogramról is. „Biztos vagyok benne, hogy akkor minden feltétel együtt áll majd ahhoz, hogy Magyarországot sikerországként emlegessék, és ne olyan országként, amelytől a neki járó európai uniós forrásokat el akarják vonni” – jelentette ki, hozzáfűzve hogy a felzárkóztatási támogatások elvonása méltánytalan lenne a magyarokkal szemben. A miniszterelnök korábban kijelentette: egyetlen forintot sem fognak elvonni hazánktól. Mint ismert, a felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását azért függesztették fel, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Bővebben>>>
Célpontban a nagy vállalatok
A Széll Kálmán-terv új változatában szereplő új adókról Orbán Viktor azt mondta: a válságadókat váltják ki, mivel azok fenntartását az Európai Unió nem engedi, és a kormány is ígéretet tett a megszüntetésükre három év elteltével. Ugyanakkor – folytatta – nem mondhatnak le arról, hogy a bankok és a multinacionális vállalatok továbbra is arányosan vegyenek részt a közteherviselésben. „Az új adók célzottjai továbbra is a nagy cégek, a multik és a bankok maradnak” – fogalmazott, megjegyezve hogy a munkát terhelő adók növelése helyett a kormány a fogyasztás és a forgalom felé viszi az adórendszer súlypontját.
Békemenet
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy amíg az Európai Bizottság 2010-ben nem engedte, hogy kormánya eltérjen az elődje által vállalt hiánycéltól, ezt most az új spanyol kormánynak lehetővé tették. „Azt mindenki érzi, hogy a magyar emberekkel szemben nem méltányos, nem arányos módon járnak el, illetve bánnak Brüsszelben” – jelentette ki, hozzátéve hogy erre elsősorban a magyarországi Békemenet hívta fel a figyelmet. A menet, illetve a részt vevő „több százezer ember segítsége nélkül” a kormány nem tudott volna eredményt elérni Brüsszelben.
Még idén Pekingbe várják
Orbán Viktor csütörtökön Varsóban folytatott kétoldalú megbeszélést a Lengyelország–Közép-Európa–Kína Gazdasági Fórumon résztvevő Ven Csia-pao kínai miniszterelnökkel. Erről szólva elmondta: Magyarország a szükségesnél később, csak a kormányváltás után hajtotta végre a keleti nyitást, amelyet már ellenzékből, Fidesz-elnökként előkészített, mivel e nélkül egyetlen ország sem lehet sikeres.
Szólt arról is, hogy miniszterelnökként két éve dolgozik azon, hogy pénzügyi kérdésekre, ipari és technológiai együttműködésekre, befektetésekre is kiterjedő, a magyar érdekeket szolgáló mély együttműködést alakítson ki Kínával. „Közel vagyunk ahhoz, hogy begyűjtsük a termést. A kínai miniszterelnök, amikor végigvettük a témákat, azt mondta, hogy még az idén várnak Pekingbe, ahol ezeket a kérdéseket lezáró megállapodásokat írhatunk alá” – közölte.
Emellett hangsúlyozta, hogy már a jövő héten hivatalos látogatást tesz Budapesten Li Ko-csiang kínai miniszterelnök-helyettes – aki jövő tavasszal várhatóan az ázsiai ország kormányfője lesz –, vele gazdasági megállapodásokat írnak alá.
Állampolgársági törvény
Kérdésre válaszolva arról is beszámolt, hogy kényes kérdések, így az állampolgársági törvény is szóba került közte és Robert Fico között a varsói tárgyalásukon, de érdemben nem vitatták meg őket. Úgy fogalmazott, két, világos elképzelésekkel rendelkező politikus találkozott, és egyetértettek abban, hogy a nehéz, vitás kérdések rendezését megkönnyíti, ha előbb felgyorsítják azokat a munkákat – az út- és hídépítéseket, az energiarendszerek összekapcsolását –, amelyek sikerre vezetnek.
