Az ombudsmannak nem tetszenek az iskolaőrök

Szabó Máté ombudsman szerint az iskolaőrök alkalmazása több szempontból is problémás.

Szabó Máté hivatalának MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében rámutatnak: az iskolaőrök alkalmazása több szempontból is problémás. Példaként említik, hogy az őrök nem lehetnek tisztában a diákok összes iskolai elfoglaltságával, így nem tudják megítélni, hogy a gyerekek mikor vannak jogszerűen távol az iskolától. Mint kiemelték, az előterjesztés azt sem határozza meg egyértelműen, hogy milyen igazolással kell rendelkeznie a tanulónak ahhoz, hogy az őr ne tekintse igazolatlan távollétnek az iskolán kívüli tartózkodását.

Az, hogy az iskolaőröknek joguk lenne arányos mértékű testi kényszert alkalmazni, az ombudsman szerint az alapvető jogokkal összefüggő visszásságok közvetlen veszélyét idézné elő, különösen úgy, hogy a köznevelési törvényben nem tisztázott az arányos mértékű testi kényszer fogalma. A biztos azt is aggályosnak tartja, hogy az előterjesztés nem tartalmazza az iskolaőr képesítési előírásait, miközben az e munkakört betöltő iskolai alkalmazott – korlátozott jogkörökkel – objektum- és személyvédelmi feladatokat látna el.

A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy országos szülői szervezet máris tiltakozik az elképzelés ellen, az iskolaigazgatók viszont üdvözlik azt. Mesterházy Ferenc, a budapesti ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola vezetője nagyon jó ötletnek tartja az őrségek felállítását. Szerinte sokat segítenének a lógás és a besurranó tolvajok megfékezésében, miközben a pedagógusokat is megvédenék az őket érő esetleges atrocitásoktól. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha központilag előírják az őrzés-védést, akkor a finanszírozásáról is gondoskodni kellene.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) értetlenül áll az új tervek előtt. Keszei Sándor elnök úgy véli, felháborító, hogy a döntéshozók bizalmatlanok a gyerekekkel szemben, és „rendőrökkel” akarják benn tartani őket az intézményben. Szerinte valójában arról van szó, hogy a pedagógusoknak nincsenek megfelelő nevelési eszközeik, s nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek azt mondta, még folynak az egyeztetések az új őrség bevezetéséről, ám a szaktárca csak abban az esetben tud egyetérteni a kezdeményezéssel, ha az iskola maga igényli az őrség felállítását.

Korábban a Méltányosság Politikaelemző Központ által rendezett háttérbeszélgetésen elhangzott: Németország és Franciaország esetében sikerrel járt az állam által erőltetett politikai nevelés, ezért hazánkban sem szabad félni az ilyen eszközöktől. A kormány célja, hogy a diákok kritikus, aktív állampolgárokká váljanak.

Szabó Máté felhívta a figyelmet arra, hogy egy korábbi jelentésében – köznevelési szakemberekkel egyetértésben – az iskolai erőszak visszaszorítására az iskolapszichológusi hálózat fejlesztését javasolta. A közleményben hangsúlyozták: a gyermekek jövőjét meghatározó tudás és iskolázottság megszerzéséhez rendszeresen kell járniuk az iskolába, de az ombudsman szerint ennek ösztönzését, az iskolai magatartási szabályok betartását és betartatását nem lehet rendészeti kérdésként kezelni.

„Eredményt a gyermekek között fennálló hátrányok csökkentésével, az iskolában pedig pedagógiai módszerekkel lehet és kell elérni” – fogalmazott az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman ezért a tervezet átdolgozását kéri a kormánytól.

A kormányzati honlapra áprilisban felkerült tervezet értelmében a nevelési és oktatási intézmények iskolaőröket alkalmazhatnának. Az őrök megakadályozhatnák, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt – igazolatlanul – elhagyják az iskolát, jogosultak lennének betartatni a házirendet, elfogni azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, továbbá meggátolhatnák az intézmény területére való jogosulatlan belépést.

A jogszabálytervezet május közepén kerülhet a parlament elé.