Elmarasztalták a „hisztériakeltőket” + Képriport

Elfogadta az Országgyűlés a tavaly tavaszi gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló bizottság jelentését.

A mezőgazdaságra is kiterjesztik a fordított adózást

A mezőgazdasági áfacsalások megakadályozása érdekében az agráriumra is kiterjesztik a fordított adózást; az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn fogadta el az Országgyűlés.

A fordított adózás – amely azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó áron értékesít, a forgalmi adót pedig a vevő fizeti be – olyan adózási mechanizmus, amely szakértők szerint eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfacsalási módszerek visszaszorításához.

A jogszabály alapján a fordított adózást a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény-kereskedelemben vezetik be. A fordított adózás így a kukoricára, a búzára, az árpára, a rozsra, a zabra, a tritikáléra, a napraforgómagra, a repce- és olajrepcemagra, valamint a szójababra lesz érvényes. A változtatások július 1-jén lépnek életbe, és kétéves átmeneti időszakra maradnak hatályban.

Eldőlt, hogyan szerveződnek a járások a fővárosban

Mint azt megírtuk, május elején megkezdődtek a helyi egyeztetések a 2013. január 1-jén fölállítandó járási hivatalokról. Mint ismert, a kormány legkésőbb június 30-áig határozatban rendezi a járások pontos jogállását, székhelyeit, valamint határait.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábban arról tájékoztatta lapunkat, hogy a január 1-jével fölállítandó új rendszer kiépítése megközelítőleg 20 milliárd forintba fog kerülni. Arról egyelőre nincsenek információink, hogy ez az összeg változott volna.

Mint arról a Magyar Nemzet április 25-én beszámolt, közigazgatási szakemberek kerülhetnek a járások élére.

A közigazgatási tárca által tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződhetnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az erről szóló módosító indítványt.

A javaslatot a kormánypártok fővárosi polgármesterei mellett egyéni képviselőként Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is aláírta, a Ház pedig elfogadta. Az indítvány a járások kialakításáról szóló törvényben mindenhol, ahol szükséges, a fővárosi körzeti hivatal kifejezést kerületi hivatalra változtatja, és rögzíti, hogy a budapesti kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek, illetékességi határuk pedig megegyezik a kerület közigazgatási területével.

A nagyobb területre szerveződő körzeti hivatalok tervét a fideszes előterjesztők azért vetették el, mert azok infrastruktúrája jelenleg nem létezik, kialakításuk pedig jelentős beruházásokat és pluszforrásokat igényelne.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eredetileg hét járási körzetre osztotta volna fel a fővárost, ezt azonban a kerületi polgármesterek ellenezték. Február végén Navracsics Tibor azt mondta, ha a fővárosi polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal, „meghajlik” az akaratuk előtt, ám igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ez a legjobb megoldás. A járások kialakításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosítások elfogadásáról egy hét múlva dönthet a parlament.

Vita a médiaszabályozás módosításáról

Az újságírói forrásvédelmet, valamint a média- és hírközlési biztos jogosultságait érinti a médiaszabályozás módosítása, amelynek általános vitáját hétfőn este kezdte el a Ház. Az Alkotmánybíróság (Ab) médiaszabályozással kapcsolatos tavaly decemberi döntésének végrehajtását szolgálja a törvények módosítása, más észrevételeket azonban a jelenlegi előterjesztés nem érint – mondta expozéjában a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

Ahogy Kovács Zoltán rámutatott, a sajtó akkor láthatja el feladatát hatékonyan, ha maga, és az információt nyújtó személy is biztos lehet abban, hogy a köztük lévő viszony érintetlen marad, ezért a módosító csomag rögzíti az újságíró forrásainak védelmét célzó eljárási szabályokat, beemelve az előírásokat a nagy kódexekbe. Mint mondta, a magyar jogrendben a médiaalkotmány által beemelt forrásvédelem sem lehet korlátlan. Azonban kizárólag a büntetőeljárásban lesz kötelező felfedni az informátort, de csak súlyos bűncselekmények esetében, és kizárólag akkor, ha máshogyan nem szerezhető meg a bizonyíték. Kovács Zoltán közölte: a szabályozás pontosításában az Ab határozata mellett az Európa Tanács ajánlását is figyelembe vették.

Mint mondta, az Ab vitatta a hírközlési- és média biztos kvázi hatósági jogkörét a média esetében, amelyet az új médiaszabályozás adott meg számára. Közölte: a jövőben a sajtó esetében a biztosnak csak arra lesz jogosultsága, hogy egyeztetést kezdeményezzen a vitázó felek között. Erről jelentést készíthet, ezt azonban már nem hozhatja nyilvánosságra. Kovács Zoltán közölte: az Alkotmánybíróság a médiahatóság és a médiatanács befolyását a sajtótermékekre túlzónak tartotta, mert az hasonló volt az emberekre lényegesen intenzívebb hatást gyakorló tévék és rádiók felügyeletével.

Az államtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Ab nem osztotta azt a véleményt, miszerint az egyetlen alkotmányos megoldás a sajtó teljes kivonása lenne a médiaszabályozás alól. Hozzátette: egyes jogok és értékek esetében – ilyen a gyermekjogok védelme, a gyűlöletbeszéd tilalma vagy a megalázó helyzetben lévők sérelmes bemutatása – megmarad a hatóság felügyelete.