Elfogadta az Országgyűlés a tavaly tavaszi gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló bizottság jelentését, amely a Jobbikot, az LMP-t, a hozzájuk köthető szervezeteket és Richard Field amerikai üzletembert is elmarasztalja a Heves megyei községben történtekkel kapcsolatban. A képviselők 250 igen, 58 nem szavazattal, két tartózkodás mellett fogadták el hétfőn a dokumentumot.
A dokumentum szerint a politikai előnyszerzés érdekében a Jobbik jelentősen érdekelt volt abban, hogy a Gyöngyöspatán kialakult helyzetet ne a tényeknek megfelelően mutassák be. Az ellenzéki párt elindított egy káros folyamatot Gyöngyöspatán, de miután elérte egyik célját, az akkori polgármester, Tábi László lemondását, az általa kialakított konfliktus megoldásában már nem vett részt.
A jelentés megállapításai azzal folytatódnak, hogy a „gyöngyöspatai helyzetet meglovagolva, politikai hasznot remélve, az LMP is bekapcsolódott az események megoldásába, azonban tevékenységének valós célja rejtve maradt”. Ezt példázza az összefoglaló szerint az, hogy az LMP-nek végig tudomása volt arról, mire készül Richard Field amerikai üzletember, sőt aktivistáin keresztül támogatta a húsvéti utaztatást. A Gyöngyöspata-bizottság úgy véli, egyértelmű Field kötődése az LMP-hez – hiszen anyagilag is támogatta a pártot – és annak holdudvarához tartozó jogvédő szervezetekhez. A Richard Field által Gyöngyöspatán végzett „humanitárius” tevékenység csak megtévesztés volt, tevékenysége Magyarország és a kormány hazai és nemzetközi közvélemény előtti lejáratását célozta.
Nem szedhetnek díjat a közszolgáltatók a postai csekkbefizetésért
A parlament az új fogyasztóvédelmi törvény hétfői elfogadásával kimondta, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek különdíjat azért, mert ügyfelük a számláját sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki. A kormány törvényjavaslatát az Országgyűlés a fideszes Mágori Józsefné és Zsigó Róbert kezdeményezésére egészítette ki ezzel a rendelkezéssel, amely azt is megtiltja, hogy a közszolgáltató cégek külön díjat számítsanak fel a nyomtatott számla egyszeri kiadásáért.
A törvény a közszolgáltatások körébe sorolja a víziközmű-, a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatást, a szemétszállítást, a kéményseprést, az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatást. A jogszabály a kihirdetése után két hónappal lép hatályba.
A mezőgazdaságra is kiterjesztik a fordított adózást
A mezőgazdasági áfacsalások megakadályozása érdekében az agráriumra is kiterjesztik a fordított adózást; az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn fogadta el az Országgyűlés.
A fordított adózás – amely azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó áron értékesít, a forgalmi adót pedig a vevő fizeti be – olyan adózási mechanizmus, amely szakértők szerint eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfacsalási módszerek visszaszorításához.
A jogszabály alapján a fordított adózást a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény-kereskedelemben vezetik be. A fordított adózás így a kukoricára, a búzára, az árpára, a rozsra, a zabra, a tritikáléra, a napraforgómagra, a repce- és olajrepcemagra, valamint a szójababra lesz érvényes. A változtatások július 1-jén lépnek életbe, és kétéves átmeneti időszakra maradnak hatályban.
Eldőlt, hogyan szerveződnek a járások a fővárosban
Mint azt megírtuk, május elején megkezdődtek a helyi egyeztetések a 2013. január 1-jén fölállítandó járási hivatalokról. Mint ismert, a kormány legkésőbb június 30-áig határozatban rendezi a járások pontos jogállását, székhelyeit, valamint határait.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábban arról tájékoztatta lapunkat, hogy a január 1-jével fölállítandó új rendszer kiépítése megközelítőleg 20 milliárd forintba fog kerülni. Arról egyelőre nincsenek információink, hogy ez az összeg változott volna.
Mint arról a Magyar Nemzet április 25-én beszámolt, közigazgatási szakemberek kerülhetnek a járások élére.
A közigazgatási tárca által tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződhetnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az erről szóló módosító indítványt.
A javaslatot a kormánypártok fővárosi polgármesterei mellett egyéni képviselőként Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is aláírta, a Ház pedig elfogadta. Az indítvány a járások kialakításáról szóló törvényben mindenhol, ahol szükséges, a fővárosi körzeti hivatal kifejezést kerületi hivatalra változtatja, és rögzíti, hogy a budapesti kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek, illetékességi határuk pedig megegyezik a kerület közigazgatási területével.
A nagyobb területre szerveződő körzeti hivatalok tervét a fideszes előterjesztők azért vetették el, mert azok infrastruktúrája jelenleg nem létezik, kialakításuk pedig jelentős beruházásokat és pluszforrásokat igényelne.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eredetileg hét járási körzetre osztotta volna fel a fővárost, ezt azonban a kerületi polgármesterek ellenezték. Február végén Navracsics Tibor azt mondta, ha a fővárosi polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal, „meghajlik” az akaratuk előtt, ám igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ez a legjobb megoldás. A járások kialakításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosítások elfogadásáról egy hét múlva dönthet a parlament.
Vita a médiaszabályozás módosításáról
Az újságírói forrásvédelmet, valamint a média- és hírközlési biztos jogosultságait érinti a médiaszabályozás módosítása, amelynek általános vitáját hétfőn este kezdte el a Ház. Az Alkotmánybíróság (Ab) médiaszabályozással kapcsolatos tavaly decemberi döntésének végrehajtását szolgálja a törvények módosítása, más észrevételeket azonban a jelenlegi előterjesztés nem érint – mondta expozéjában a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
Ahogy Kovács Zoltán rámutatott, a sajtó akkor láthatja el feladatát hatékonyan, ha maga, és az információt nyújtó személy is biztos lehet abban, hogy a köztük lévő viszony érintetlen marad, ezért a módosító csomag rögzíti az újságíró forrásainak védelmét célzó eljárási szabályokat, beemelve az előírásokat a nagy kódexekbe. Mint mondta, a magyar jogrendben a médiaalkotmány által beemelt forrásvédelem sem lehet korlátlan. Azonban kizárólag a büntetőeljárásban lesz kötelező felfedni az informátort, de csak súlyos bűncselekmények esetében, és kizárólag akkor, ha máshogyan nem szerezhető meg a bizonyíték. Kovács Zoltán közölte: a szabályozás pontosításában az Ab határozata mellett az Európa Tanács ajánlását is figyelembe vették.
Mint mondta, az Ab vitatta a hírközlési- és média biztos kvázi hatósági jogkörét a média esetében, amelyet az új médiaszabályozás adott meg számára. Közölte: a jövőben a sajtó esetében a biztosnak csak arra lesz jogosultsága, hogy egyeztetést kezdeményezzen a vitázó felek között. Erről jelentést készíthet, ezt azonban már nem hozhatja nyilvánosságra. Kovács Zoltán közölte: az Alkotmánybíróság a médiahatóság és a médiatanács befolyását a sajtótermékekre túlzónak tartotta, mert az hasonló volt az emberekre lényegesen intenzívebb hatást gyakorló tévék és rádiók felügyeletével.
Az államtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Ab nem osztotta azt a véleményt, miszerint az egyetlen alkotmányos megoldás a sajtó teljes kivonása lenne a médiaszabályozás alól. Hozzátette: egyes jogok és értékek esetében – ilyen a gyermekjogok védelme, a gyűlöletbeszéd tilalma vagy a megalázó helyzetben lévők sérelmes bemutatása – megmarad a hatóság felügyelete.
