A legfontosabb jogszabályi változás a nemzeti köznevelésről szóló törvény elfogadása volt – idézték fel. Ennek bevezetésétől azt várják, hogy nő az oktatás színvonala, az iskolákból a fiatalok korszerűbb, versenyképesebb tudással kerülnek ki. A közlés szerint a pedagógus-életpályamodell kiszámíthatóbb, átláthatóbb életutat ígér, a pálya nagyobb anyagi elismerését az ágazat egy a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű, új bérrendszerrel kívánja érvényre juttatni.
Az államtitkárság hozzátette, hogy megváltozik a finanszírozás, és az oktatás egészének működéséért, a közpénzek hatékony elköltéséért a kormány nagyobb felelősséget vállal. Utalt arra, hogy 2012. január 1-jével állami fenntartásba kerültek a megyei önkormányzati iskolák, s 2013. január 1-jével ez kiterjed a települési önkormányzati iskolákra is.
Az új NAT 2013. szeptember 1-jén lép életbe felmenő rendszerben, a pedagógus-előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jétől hatályos, az új intézmény-ellenőrzési és értékelési rendszer 2012. szeptember 1-jén indul.
Szigorúbban sújtják az igazolatlan hiányzást
Felidézték, hogy már a 2010-es tanévkezdésre megszületett az a jogszabály, amely az igazolatlanul 50 óránál többet hiányzó diákok esetében a korábbinál szigorúbban jár el, s korlátozza a családi pótlék kifizetését. Az eredmény kézzelfogható a Belügyminisztérium adatai szerint: míg a tankötelezettség megszegése miatt 2009-ben 44 361 feljelentés érkezett a rendőrséghez, 2011. január 31-ig e szám alig ötödére apadt; 8094 gyermek igazolatlan mulasztása haladta meg a kritikus határt.
Muszáj volt korrigálni
Módosult az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendelet. A korábbi kormányrendelet az úgynevezett genderideológia alapjait tette volna le, mely az egyenlőség jegyében értelmetlennek tartja a nemek megkülönböztetését. Mint írták, ez vitatható irányba befolyásolhatta volna a gyermekek erkölcsi, szellemi fejlődését, ezért elengedhetetlenül szükséges volt a korrekció.
Határtalanul
Az államtitkárság kitért arra: a nemzeti összetartozás napjáról országgyűlési határozat rendelkezik, ebben azt feladatot adták a kormánynak, hogy készítse elő egy új iskolai emléknap bevezetését már a jelenlegi tanévben. Az emléknap a trianoni döntésről való megemlékezésen kívül a Kárpát-medencei magyar testvériskolai és diákközösségi kapcsolatok elmélyítését is szolgálja. A kormány ezzel kapcsolatos, Határtalanul programjának lényege, hogy a közoktatásban tanuló valamennyi magyar fiatal legalább egyszer, a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire, és cserekapcsolatok keretében minél több külhoni magyar diák juthasson el Magyarországra.
Kisiskolák újranyitása
Az elmúlt időszakot összegezve felidézték még a kisiskolák újranyitását segítő pályázatot, amelynek keretében 300 millió forint állt a sikeresen pályázó települések rendelkezésére. Mint írták, „megrázóan kevés”, mindössze 4 érvényes pályázat érkezett, e szám tükrözi az önkormányzatok reménytelen helyzetét. Az államtitkárság rövidesen megtalálja annak módját, hogy a megmaradt összegből a megszűnéssel fenyegetett kisiskoláknak „dobjon mentőövet” – ígérték.
Jelezték: az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a közoktatási fejlesztésekre 9 operatív programból mintegy 351,2 milliárd áll rendelkezésre a 2007-2013-as időszakban. A Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek című program célja, hogy a közoktatás rendszerében – az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban – egyszerre javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ennek részeként 143 milliárd forintot különítettek el a közoktatási pályázatok támogatására.
Az összegzés szerint az államtitkárság közoktatási konstrukciói közül valamennyi előkészítése elindult, ezek túlnyomó többségét 2012 első negyedévének a végéig meghirdették. A közoktatás tartalmi megújulását kiegészíti a közoktatási intézményeknek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból történő infrastrukturális fejlesztése. A TIOP 1. – Az oktatási infrastruktúra fejlesztése című programra 43,4 milliárdot különítettek el. A 7 Regionális Operatív Programban összesen mintegy 164,8 milliárd áll rendelkezésre a közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztésére.
A jövőre nézve
