A magyar jogrendben elsőként határozták meg

A köznevelési törvény módosítását kezdeményezi a fideszes Hoppál Péter és a kereszténydemokrata Michl József; az Országgyűlés honlapján pénteken közzétett javaslat a járások és járási kormányhivatalok megszervezése, az állami közfeladat-ellátással összefüggő intézményfenntartás mellett jogtechnikai okokat sorol a változtatásokat indokolva. A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé pénteken Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter.

KA
2012. 06. 15. 15:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A módosítás indoklása szerint a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége, illetve a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte miatt szükséges egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítése. Mint írták, a törvény értelmező rendelkezéseiben a fenntartó fogalmát módosítani kell, tekintettel arra, hogy az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében fenntartott intézmények túlnyomó többségben települési önkormányzati tulajdonú ingatlanokban fognak működni, továbbá ezen ingatlanok működtetését is a települési önkormányzat fogja végezni bizonyos esetekben.

„A fenntartó az, aki a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételeket biztosítja, az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében fenntartott intézményekben viszont egyes feltételeket – amelyek az ingó és ingatlan vagyonnal függenek össze – nem az állami fenntartó, hanem a működtető települési önkormányzat biztosít” – olvasható a javaslatban. Az indítvány rögzíti, hogy a kormányhivatalnak az állami köznevelési közfeladat-ellátásban intézményfenntartóként nem lesz szerepe, erre a célra állami intézményfenntartó központot hoznak létre.

Igazodnak a hagyományhoz

A központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmények más fenntartású köznevelési intézményekhez hasonlóan, az ezeréves magyar iskolai hagyományhoz és a nemzeti köznevelési törvény alapelveihez igazodva – az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli szervezeti egységként önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos jogi személyiségek maradnak – rögzíti az indítvány, amely szerint fontos egy külön szerződést is kötni az állami intézményfenntartó központ és a működtető önkormányzat részéről a konkrét üzemeltetési feladatok meghatározására.

Tekintettel arra, hogy a köznevelési feladatok ellátása – az óvodai nevelés kivételével – állami feladattá válik 2013. január 1-jétől, indokolt az országos szintű tervezés, ezért a köznevelés-fejlesztési terv előkészítését is egy, az egész országra kiterjedő illetékességű hivatalhoz indokolt telepíteni, ez az Oktatási Hivatal. Természetesen a terv készítésébe a kormányhivatalokat és az érdekelt helyi önkormányzatokat is be kell vonni. A módosítás többek között kitér az óvodai időkeretben megoldandó feladatokat pontosítására, részletezésére is. Az indítvány szerint a gyakorló nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben vezetőpedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a pedagógus-szakvizsgát tudományos fokozattal, doktori címmel is ki lehetne váltani.

Védenék a javakat

A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé pénteken Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter; az indítvány célja a Magyarországon időszaki kiállításon bemutatandó, külföldről érkező kulturális javak védelme.

A javaslat indoklása szerint Magyarországon az utóbbi években több időszaki kiállítás is óriási sikert aratott, és e folyamat további bátorítása alapvető társadalmi érdek. A kiállítási garancia jogintézményének bevezetésével hazánk ugyan jelentős lépést tett ezen rendezvények létrejöttének elősegítésében, de világszerte egyre fontosabbá válik a kölcsönbe adók részéről egy sajátságos immunitási szabály létrehozása.

Ilyen még nem volt

Ez a szabály azt célozza, hogy a kulturális célból az időszaki kiállításokra kölcsönzött kulturális javak – meghatározott feltételek mellett – védve legyenek a kölcsönbe vevő állam részéről történő esetleges rendelkezési vagy birtoklási jogot érintő kényszerítő intézkedések végrehajtásával szemben – fogalmaz a beterjesztő, aki több friss nyugat-európai példára is hivatkozik. A nemcsak a képzőművészeti alkotásokra, hanem a kulturális javak teljes körére kiterjedő javaslat a magyar jogrendben elsőként határoz meg olyan fogalmakat, mint a kiállítás vagy az időszaki kiállítás.

Indoklásában a beterjesztő kiemeli: a különleges védelem nem jelenti akadályát semmilyen hivatalos eljárásban az érdemi határozat meghozatalának vagy a végrehajtás elrendelésének, kizárólag az intézkedések foganatosítását akadályozza. A javaslat felsorolja azokat a körülményeket, amelyek esetén kizárt a különleges védelem alkalmazhatósága, meghatározza továbbá a különleges védelemmel kapcsolatos eljárási szabályokat is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.