Az alaptörvény a rendszerváltozás alkotmányozásának betetőzése, az eddig elért eredmények integrálása, nem pedig egy rendszerteremtő alkotmány – mondta Salamon László kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: az új alaptörvény nem egy államforma alkotmánya, hanem a magyar nemzeté, egy ország identitása pedig nem az államformához kötődik.
„Nem tudok azonosulni a fékek és egyensúlyok megbontásának vádjával” – mondta Salamon. A képviselő szerint a személyi döntések hosszú távú hatása attól függ, milyen karakterek kerülnek meghatározó pozíciókba és mennyire garantált függetlenségük, például azzal, hogy elmozdíthatatlanok. Az alkotmányos rendszer működéséhez ugyanis a jó szabályozás mellett elengedhetetlen a közjogi szereplők „alkotmányos lelkülete” is – vélekedett.
Jelentősen változtak a történelmi körülmények
Kukorelli István volt alkotmánybíró előadásában kiemelte: álláspontja szerint mindazok, akik elutasították az alkotmányozásban való részvételt, kevesebb erkölcsi alappal bírnak az alaptörvény utólagos kritizálására. Az alaptörvény közösséget hangsúlyozó jellege kapcsán a volt alkotmánybíró kifejtette: az 1989-es alkotmány a megelőző kollektivista időszak miatt szükségszerűen az individualitást, az egyén jogait hangsúlyozta, de azóta jelentősen változtak a történelmi körülmények. A kereszténység, a nemzet és a történelmi alkotmány alaptörvényben való hangsúlyozásának célja a nemzeti szuverenitás fokozott védelme, ami az unió jelenlegi helyzetében figyelemre méltó – fejtette ki a szakember.
A Lőrincz Lajos Közjogi Kutató Műhely és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által készített Állam és közösség című, az alaptörvény tiszteletére összeállított több mint 400 oldalas tanulmánykötetben az új alkotmány egyes rendelkezéseiről szóló tudományos elemzések olvashatók.
Az új alaptörvény 2012. január elsején lépett hatályba. Június 18-án a Kúrián szakmai konferenciát tartottak róla.
