Az alkotmányba a Szent Korona jelképén keresztül mindazon törvények beletartoznak, amelyek végigkísérték a magyar történelmet, és amelyeket „közvetlenül nem alkalmazunk, de ezekre figyelemmel kell lenni” – mondta az alkotmánybíró a Lakiteleki Népfőiskola kollégiumainak hallgatói előtt tartott előadásában, amelyben az előző alkotmány és a hatályos alaptörvény közötti különbségre hívta fel a figyelmet. Balsai István hangsúlyozta: az új alkotmány több mint egy parlamenti alkotás, és más kötelezettségek származnak belőle, főleg a törvényhozás és az alaptörvény betartásán őrködő intézmények, bíróságok és az Alkotmánybíróság számára.
20 évnél is többet kellett várni
Emlékeztetett arra, negyedszázada lesz szeptemberben, hogy az első lakiteleki találkozót megrendezték Lezsák Sándor házában, ez „kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a magyar történelemnek”. Balsai István szerint Lakitelek a magyar alkotmányosság tekintetében is fontos találkozó volt, hiszen amit ott megvitattak és kibontakozott, az alapját képezte egy olyan rendszerváltoztatásnak, amelynek a végén megszületett a ma hatályos alaptörvény. Igaz, a parlamentáris keretek között történő megalkotására több mint húsz évig kellett várni – tette hozzá.
A korábbi alkotmány ideiglenes volt, mely 1949-ben készült, a „legvadabb kommunista” időszakban, felváltására több kísérlet történt, de nem volt elegendő támogató hozzá a parlamentben. A rendszerváltoztatás időszakában az MDF elképzelése szerint egy alkotmányozó nemzetgyűlés gondolata is felvetődött, de végül lekerült a napirendről – mondta az alkotmánybíró, aki az Antall-kormány igazságügy-minisztere volt.
Több mint egymillióan válaszoltak a kérdőívre
Európa valamennyi, volt kommunista országában réges-régen túl vannak az alkotmányozás folyamatán – mondta.
Balsai István utalt arra, hogy az ellenzéki bojkottól a hallgatólagos távolléten keresztül a konstruktív ellenzéki magatartást is magában foglaló folyamat végeredménye volt az, hogy „az úgynevezett húsvéti alkotmány, vagyis az alaptörvény” megszületett. Emlékeztetett arra: több mint egymillióan válaszoltak egy kérdőívre az alaptörvény legfontosabb kérdéseit illetően, „leszavazva” például a többgyermekes családoknak adandó több vokssal kapcsolatos javaslatot.
Az új alaptörvény 2012. január elsején lépett hatályba. Június 18-án a Kúrián szakmai konferenciát tartottak róla. Tiszteletére Állam és közösség címmel több mint 400 oldalas tanulmánykötetet állítottak össze. A könyv szerdai bemutatóján Salamon László kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: „az alaptörvény a rendszerváltozás alkotmányozásának betetőzése, az eddig elért eredmények integrálása, nem pedig egy rendszerteremtő alkotmány”.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
