A törvényjavaslathoz véleményt készített a Költségvetési Tanács. A testület kockázatosnak tart minden kiadásnövelést, mert az idei makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak a korábbi prognózisoknál. A tanács megítélése szerint a javaslat elfogadásával nőne az eredményszemléletű hiány „túllövésének kockázata”. Az előterjesztés indokolása rögzíti, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok veszélyeztetik a 2,5 százalékos, uniós módszertan szerint számított hiánycél teljesülését, a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket.
A nemzetgazdasági miniszter törvénymódosító javaslata a bevételi főösszeget 14 440 milliárd, a kiadásit 15 016 milliárd forintban határozná meg a tavaly decemberben elfogadott 14 340,9 és 14 917,1 milliárd helyett. A hiány 576,16 milliárd forint maradna. A Költségvetési Tanács ugyanakkor 145 milliárd forintos módosításról ír, a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt.
A módosítás kitér arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által november 30-a után beszedett illetékbevételek egészében a központi költségvetést illetik. Jelenleg a megyei jogú városokban beszedett illeték 47 százaléka és a fővárosi 23 százaléka kerül vissza az önkormányzatokhoz. A november 30-ai határidőt azzal indokolja a miniszter, hogy a decemberben beszedett illetéket januárban kellene visszautalni az önkormányzatoknak, akkortól viszont az azért nem illeti meg őket, mivel az állam feladat-átvállalása miatt a kiadásaik is csökkennek.
A Magyar Fejlesztési Bank saját forrásainak megteremtésére az eredetileg megszabott 1400 milliárd helyett 1750 milliárd forint hitelt vehet fel. A növelés az uniós források lehívását is szolgálja. Az egyéb módosítások közül kiemelendő a közoktatás normatív támogatása, amely 107 milliárdról 118 milliárd forintra, illetve az egyházi szociális intézmények normatívájának a kiegészítése, amely 13 milliárdról 23,7 milliárd forintra módosul.
origo.hu
„Magyarországon a kristály öl, nem a fentanil” – szakértő az Origónak a szigorított drogtörvényről
