Szerdán a parlamentben megkezdődik az új büntető törvénykönyv (Btk.) részletes vitája, amely kapcsán jelentős polémiák várhatók a kormánypártok és a baloldali, valamint a jobboldali ellenzék között. A kormányváltás előtt a Fidesz egyik hangsúlyos kampányüzenete volt a közbiztonság megerősítése, ennek megfelelően még 2010 nyarán megkezdték a jelenlegi Btk. módosítását, és bevezették egyebek mellett a többszörös visszaesőket sújtó három csapás elvét.
Az 1978-ban elfogadott Btk.-t leváltó új büntetőkódexet hosszú előkészítés után idén februárban hozták nyilvánosságra, majd a társadalmi vita után több ponton is módosították, mielőtt a kormány jóváhagyása után benyújtották a parlamentnek.
„Halálbüntetés-mentes övezet”
Hétfőn este a parlament alkotmányügyi bizottságában eldőlt, hogy a kabinet ellenzi azt a javaslatot, amely kizárná a büntethetőséget akkor, ha valaki a saját, illetve mások személye vagy javai elleni támadás megelőzésére telepített eszközzel sérülést vagy halált okoz a támadónak. A kormány csak az élet kioltására alkalmatlan eszközzel adna lehetőséget a büntethetőséget kizáró ön- és tulajdonvédelemre.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint kellő visszatartó erőt jelent a bűnözőknek, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés a mostani legfeljebb harminc helyett akár negyven évig is tarthat az új büntető törvénykönyvre vonatkozó kormányzati javaslat szerint. A halálbüntetés visszaállítását szorgalmazó jobbikos javaslatról közölte: az alaptörvénnyel és több nemzetközi szerződéssel is ellentétes, ráadásul Európa – Fehéroroszország kivételével – „halálbüntetés-mentes övezet”, miután nemcsak az Európai Unióban, hanem az Európa Tanács negyvenhét tagállamának egyikében sincs ilyen szankció.
2013-ban léphet életbe
Az államtitkár május 26-án arról beszélt, hogy az új büntető törvénykönyvet várhatóan az általános vita június végi lezárását követően fogadhatja el az Országgyűlés, és egy évvel később lépne hatályba. Elmondta, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezetét szintén júniusban tárgyalja majd a parlament, és várhatóan az őszi ülésszakon fogadhatják el.
Répássy Róbert egy április 27-i sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a javaslat szerint a büntethetőség korhatára kizárólag az élet elleni bűncselekmények esetében csökkenne 12 évre, és az eljárás csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálatát követően indítható meg. A 12–14 év közöttiekre ugyanakkor csak a fiatalkorúakkal szemben kiszabható intézkedések alkalmazhatók – közölte az államtitkár. Az eredeti tervezethez képest módosult a jogos védelem szabályozása is, amely megköveteli, hogy a támadás személy ellen irányuljon. A lakásba való behatolással ugyanakkor minden esetben az élet elleni támadást is feltételezné a törvény.
Orbán: Az élet a legfontosabb a dolog
Az új Btk. kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki egy, a Cozma-ügyben hozott ítéletet firtató képviselői kérdésre válaszolva elmondta, az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel. A kormányfő reméli, hogy a készülő Btk. kapcsán a képviselők támogatják majd a kormányzati előterjesztéseket. Emlékeztetett arra, hogy jelentősen szigorították a Btk.-t, és az erőszakos bűncselekmények visszaszorítására bevezették a három csapás törvényt.
Az LMP azt szorgalmazza, hogy legyen kötelező legalább 20 év letöltendő szabadságvesztést kiszabni a különösen kegyetlen, előre eltervezett, aljas indokból, nyereségvágyból, illetve 14 év alattiakkal szemben elkövetett gyilkosságok után. „Aki baltával szétveri valakinek a fejét, ott nincs mese, legalább húsz évet kell adni” – fogalmazott Dorosz Dávid. Szabó Máté ombudsman ezzel szemben aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Btk. tervezete tartalmazza a büntethetőségi korhatár leszállításának rendelkezését, ami a gyermek bűnösségének megállapítása esetén akár a szabadságelvonás szankciójával is járhat.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
