– Közel három hónapja találkozhattunk itt legutóbb, akkor még a társadalmi vita elindításáról adhattunk hírt önöknek – tekintett vissza az időben az államtitkár. Répássy Róbert elmondta, egy igen széles körű szakmai és civil egyeztetés végére ért a tárca. Többek között olyan jogvédő szervezetekkel, társadalmi érdekeket védő szervezetekkel folytattak párbeszédet, mint a NANE, az Amnesty International és a TASZ. „A kormány szerdán elfogadta az új Btk. tervezetét, pénteken pedig benyújtja azt az Országgyűlésnek. A parlament várhatóan májusban elkezdheti a vitát, a nyári szünetig a tervek szerint el is fogadhatják a végleges változatot.”
A Közigazgatási és Igazságügy Minisztérium (KIM) február 8-án kezdeményezett társadalmi egyeztetést a készülő büntető törvénykönyvről. A törvénnyel kapcsolatos észrevételeket a tárca március 9-ig várta honlapjára. A szakmai szervezetekkel – Kúria, Országos Bírói Hivatal, Legfőbb Ügyészség, Magyar Ügyvédi Kamara – ugyanebben a hónapban folytatott egyeztetést a KIM. Az új Btk. vitáját májusban kezdi meg az Országgyűlés. Az 520 paragrafusból álló tervezet végleges változata jövő év július elsejétől léphet életbe. Az új büntetőkódex az 1978-as törvényt váltja majd fel.
A politikus szerint a módosításoknak köszönhetően tettarányos és következetes Btk. születhet. Az új szabályozás célja a hatékony, egyszerű és szigorú szabályozás, mely képes lehet választ adni az átalakult bűnözési formákra. – A 70-es években átlagosan évi 120 ezer bűncselekményt követtek el hazánkban, ma ez a szám 400 ezerre tehető. Emellett az erőszakos és a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények száma is emelkedett – magyarázta a módosítások okát Répássy Róbert.
Marad a három csapás
Az új Btk. kérdése már a korábbi kormányok alatt is felmerült. Abban tehát teljes volt a szakmai egyetértés, hogy szükség van az új kódexre. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az elmúlt másfél évben tett kezdeményezéseket – uzsorások büntetési tételének szigorítása, hajléktalanok védelme, a nemzetiszocialista és kommunista bűnök tagadásának tilalma, a három csapás törvénybe foglalása – megtartották és beépítették az új tervezetbe. Utóbbival kapcsolatban a következő változtatást eszközölték: a bűntett csak akkor valósulhat meg, ha különböző időpontokban elkövetett, befejezett bűncselekményről van szó. Hála ennek, tetteikkel arányos válaszra számíthatnak a bűnelkövetők. Az államtitkár hozzátette: új tényállása lesz a vesztegetésnek, a strómanok által vezetett cégek megakadályozására újfajta szankciókat alkalmaznak, és a pedagógusok, mentősök, tanárok elleni erőszakra is új szabályozás lesz érvényes. Kitért rá, hogy korszerű válaszokat kell találni a számítógépes bűncselekmények és a modern kori rabszolgaság intézményének megbüntetésére is. Hangsúlyosabbá válnak majd a környezetet védő jogszabályok is.
Új elem: szexuális erőszak
A termőföld jogellenes megszerzéséért 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság az új Btk. alapján. Ilyen esetben nemcsak a szerződő felek, hanem az ügyben eljáró ügyvéd vagy jegyző is büntethető lenne. A kódex összevonja az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak bűntettét, az új összefoglaló kategória a szexuális erőszak lesz. Az új szabályozások lefektetésével az érzelmi fenyegetés önmagában is büntetendő cselekménnyé válik. Ezzel kapcsolatban az KIM államtitkára elmondta, a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvénycsomagot már benyújtotta a kormány, így az már akár 2013 júliusa előtt életbe léphet. A módosított Btk. átvenné azt a szabályt, mely alapján a gyermekekkel szemben bűncselekményt elkövetőket minden olyan munkától eltilthatják, mely gyermekkel kapcsolatos.
„A kezdeményezőknek azt javasoltuk találkozásunkkor, hogy az új büntető törvénykönyv vitájában tárgyaljuk meg azt a kérdést, szükség van-e egy önálló tényállásra” – reagált Répássy Róbert azon kérdésünkre, lesz-e eredménye a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként való beemelésére összegyűjtött több mint ötvenezer aláírásnak. Az Élet-Érték Alapítvány több más jogvédő szervezettel karöltve hetek óta kampányol a cél érdekében, és május elsején kívánják majd átadni a KIM-ben az összegyűjtött voksokat. – Tapasztalataink szerint van olyan magatartás a családon belüli erőszak körében, ami még nem büntetendő, ilyen a lelki bántalmazás. Az új tervezet ezt már vétségként szankcionálná – magyarázta az államtitkár. Répássy az MNO-nak azt is elmondta, a társadalmi egyeztetés és a befogadott javaslatok jóvoltából nagyjából 30 ponton módosulna a Btk., és közel egy tucat új bűncselekményfajta kerülhet be a kódexbe.
A régi szabályozás alapján közvetett tettesnek számított, aki gyermeket öngyilkosságra buzdított, ezért az egyeztetést követően úgy ítélték meg, hogy ezt önálló bűncselekményként kell kezelni, mert a közvetett tettességet nem igazán tudták megállapítani a bíróságon.
Répássy hangsúlyozta, a társadalmi vitában tett észrevételek hatására új elemekkel bővült a tervezet. Az egyik ilyen a büntethetőségi korhatár. A kormány álláspontja szerint az élet elleni bűncselekmények esetében 12 évre kellene leszállítani a korábban érvényben lévő 14 éves alsó korhatárt. Az ilyen korú bűnelkövetőkre a bírói ítélettől függően javító- vagy nevelőintézet várhat. Kérdésre válaszolva az államtitkár kifejtette, az utóbbi 10-15 év gyakorlata indokolta az életkor leszállításának igényét. „Más országokban is végeztünk kutatást, az egyharmaduk alkalmazza ezt a joggyakorlatot, de Írországban, Máltán például kilenc év az alsó korhatár” – fűzte hozzá.
Véget vetnek a lelki bántalmazásnak
A tervezet pontosította a jogos önvédelem szabályait is. Személy ellen kell irányulnia, ugyanakkor persze más esetben is lehetne alkalmazni, de ilyenkor a bírónak mérlegelni kell. A társadalmi egyeztetés során bővült a tényállások sora. A családon belüli erőszak kérdésében az együtt élők közötti lelki bántalmazás új kategóriaként szerepel. Szintén újdonságnak számít a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, ez utóbbi vétség. Csakúgy mint a biztonsági okmány hamisítása. A gépjármű kilométerórájának a meghamisítása az új szabályozásban csalás előkészületének bizonyul majd. A családi kapcsolatok létesítéséhez köthető bűncselekmények körébe tartozó bevándorlási, honosítási célú házasságot szankcionálni fogja az új Btk., és új tényállás lesz benne a gazdasági csalás is.
A Marian Cozma ügyében pénteken meghozott igen enyhe másodfokú ítéletet az államtitkár nem kívánta kommentálni, végül röviden annyit mondott, „az ügyészséggel értek egyet”. „Politikusnak még a jogerős ítélet megszületése után sem illik kommentálni a bírói döntéseket” – tette hozzá.
Végezetül megjegyezte, az alapos, széles körű egyeztetés eredményes volt, így az új Btk.-tervezet minden bizonnyal tágabb körben számíthat majd támogatásra.
