Orbán: Elmúltak azok az idők + Képek + Videó

Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

A miniszterelnök – köszöntve az őt is tanító, a résztvevők között helyet foglaló egyetemi oktatókat – azt mondta, a mostani kormányt egy olyan nemzedék alkotja, vezeti, amely feltétlen tisztelettel van azok iránt a jogászok iránt, akiknek a tudását, felkészültségét köszönheti.

Az ünnepségen való jelenlétével összefüggésben Orbán Viktor kitért arra, hogy azért tudott különösebb mérlegelés nélkül eleget tenni a meghívásnak, mert az új alaptörvény egyértelművé teszi az ügyészség helyzetét, viszonyát a kormányhoz és a parlamenthez, így az ügyészség és a kabinet közötti kapcsolatot korábban jellemző „kényszeredett” távolságtartó magatartás ideje lezárult.

Felidézte, a kormányzat az elmúlt két év során az alaptörvényben rendezte az ügyészség helyét és szerepét, megvalósította az ügyészség teljes szervezeti egységességét, meghatározták az ügyészség nem büntetőjogi feladatait, és hamarosan kész az új büntető törvénykönyv (Btk.) és az új polgári törvénykönyv (Ptk.) is.

Beszédét azzal zárta a kormányfő, hogy kívánja: Magyarországon – az ügyészek munkájának köszönhetően – ne maradjon bűncselekmény büntetlenül, és senkinek ne kelljen félnie, aki a törvényeket betartva éli életét.

---- Jól vizsgázott ----

Polt Péter sorsfordítónak nevezte az ügyészség történetében az alaptörvény és a két új sarkalatos törvény hatályba lépését, ami szerinte rendezte és kijelölte a magyar ügyészség helyét és szerepét. Hozzátette: a szabályozás megtartotta azokat a kereteket, amelyek már kiállták az idő próbáját és megfeleltek az uniós előírásoknak, ugyanakkor korszakos változásokat is eredményezett.

Ezek közé sorolta, hogy az alaptörvény az igazságszolgáltatás közreműködőjeként rendelkezik a szervezetről. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a jogszolgáltatás és az igazság kiderítése elválaszthatatlan. Szintén a változások közé sorolta, hogy könnyebbé válhat az ügyészek és bírák közös képzése, és ezzel együtt a két szervezet közötti átjárás.

Az alaptörvény utal arra, hogy az ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, ugyanakkor a törvényhozó hatalomnak ellenőrzési jogköre van tevékenysége felett. Ez megfelel az Alkotmánybíróság döntésének, amely szerint az ügyészi szervezet nem önálló hatalmi ág, de mégis önálló alkotmányos tényező – mondta a legfőbb ügyész.

Polt Péter beszélt arról is, hogy az ügyészség az állam büntetőjogi érdekeinek érvényesítője, a sértettek érdekeinek képviselője.

A szervezeti változások közül kiemelte a katonai ügyészség integrálását, külön kitérve arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen elsősorban a korrupciós ügyek felderítése vált így hatékonyabbá. Hozzátette, hogy 50 százalékkal nőtt az ismertté vált korrupciós ügyek száma, ami szerinte a felderítő munka eredményességének köszönhető, nem pedig annak, hogy több ilyen bűncselekmény történt.

A legfőbb ügyész szerint az új struktúra két ügyben, az úgynevezett bundaügyben és a magas beosztású rendőrtisztek vesztegetési ügyében is jól vizsgázott.

Polt Péter ugyanakkor közölte, hogy nehéz helyzetet teremtett a nyugdíjkorhatár csökkentése, de szerinte ezt jól kezelik; a társadalom nem fogja megérezni az ügyészség munkáján a változást. Másik problémaként az elhúzódó nemzetközi gazdasági válságot nevezte meg, amely miatt a bűnözés mértéke és struktúrája átalakult.