A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézménye, a Wekerle Sándor Alapkezelő Esélyegyenlőség és integráció II. szakasz című szakmai napján Langerné Victor Katalin rámutatott: a tanodaprogramnak 2 milliárd forintos kerete van, és az erre vonatkozó egyes pályázatok felső határát 30 millió forintra emelték.
A helyettes államtitkár elmondta, céljuk, hogy minden korosztálynak tudjanak segítséget adni, ennek jegyében indították el a roma szakkollégiumi programot is. A kormányzat nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiájában három évre hatvan intézkedést terveznek. Közölte: a stratégia öt fő területe a gyermekjólét, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás, alapelvei között pedig az is szerepel, hogy a munkaerőpiacon inaktív emberek ismét aktívak legyenek. A hátrányos helyzetű diákok közül sokan nem szereznek semmiféle végzettséget. Azért, hogy ez ne így legyen, a második esély elnevezésű iskolákban alternatív módon tanítják őket.
Szakál Ferenc Pál, az Emmi közoktatási fejlesztési főosztályának vezetője rámutatott: a kormányzat 2014-től azért szándékozik bevezetni a kötelező óvodába járást, hogy a gyerekek hátrányos helyzetét mihamarabb csökkentsék. Az iskolai körzeteket pedig úgy kell kialakítani, hogy a hátrányos helyzetűek lehetőség szerint hasonló arányban szerepeljenek bennük. Az egész napos iskola arra is lehetőséget ad, hogy ezen gyerekek körülményei javuljanak.
Dukai Miklós, a Wekerle Sándor Alapkezelő főigazgatói irodavezetője köszöntőjében elmondta: céljuk, hogy minél több nyomorúságban élő gyermek váljon boldog felnőtté, „ezért egyre többet és többet kell tenni”. Hangsúlyozta, az oktatás adja meg a hátrányos helyzetű gyerekeknek a felemelkedés lehetőségét, de ennek során figyelembe kell venni a gyerekek sajátos körülményeit. Kitért arra, hogy a kormány célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Mint mondta, a szegénység nem csupán romaügy, hanem össztársadalmi probléma, az alapkezelő pedig arra törekszik, hogy a társadalmi integrációra szánt anyagi forrásokat hatékonyan és átláthatóan használják fel.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 3.3.1. Esélyegyenlőség és integráció kiemelt projektjének célja, hogy fejlessze a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma és gyermekvédelmi gondoskodásban élő tanulók oktatási körülményeit, csökkentse az iskolai szegregáció mértékét, növelje a hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatási arányát. A projekt feladata, hogy segítse az iskolarendszerből lemorzsolódott fiatalokat a középfokú végzettség és az érettségi megszerzésében, valamint javítsa a minőségi oktatáshoz való hozzáférésük esélyeit.
