Navracsics Tibor a témában rendezett szakmai konferencia megnyitóján azt mondta: az áldozattá váló gyerekek számára traumatikus lehet a bírósági intézménnyel való találkozás, ezért szeretnék ezt a félelmet eloszlatni.
A kormányzat a gyermekbarát igazságszolgáltatás megteremtésével azt a célt tűzte ki, hogy a gyermekek számára komfortosabb jogszabályi környezetet és barátságosabb körülményeket teremtsen, ezzel könnyítsék az őket ért traumák elviselését – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes a Magyar Tudományos Akadémián rendezett tanácskozáson.
Modellértékű családi élet
Navracsics Tibor az igazságügyi szervezetek képviselői előtt arról is beszélt, olyan képzéseket is tartanának, amelyek a „modellértékű családi élettel” ismertetnék meg a gyermekeket. Szólt arról is, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő gyerekek már az idén olyan idézéseket, tájékoztatókat kapnak majd, amelyek a számukra is érthetővé teszik, mit vár el tőlük a hatóság.
Az igazságügyi miniszter elmondta, eddig négy, úgynevezett gyermekbarát meghallgató szobát alakítottak ki, és 2014-ig el akarják érni, hogy minden megyeszékhelyen legyen legalább egy ilyen szoba, ahol az áldozattá váló gyermekek „nem traumatikus környezetben” tudnak beszámolni elszenvedett sérelmeikről a szakembereknek.
Szexuális bűncselekmények
Arról is beszélt, hogy Európában a felmérések szerint öt gyermekből egy valamilyen szexuális bűncselekmény áldozatává válik, és gyakran éppen az ismeretségi, „bizalmi” körből éri sérelem. Elmondta, Magyarországon 24 ilyen jellegű bűncselekményből mindössze egyre derül fény, mert a gyermekek nem merik jelenteni azt. Utalt arra, a kormányzat azért indította el korábban a Te légy a hangja elnevezésű médiakampányát, hogy az ilyen bűncselekményeket a gyerekek környezetében élők jelezni tudják, vagy meg tudják előzni azokat.
A legmegrázóbb esemény
Kónya István, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője az igazságszolgáltatás legkritikusabb és legmegrázóbb eseményének nevezte, amikor gyermekkorú áldozatokkal vagy gyermekbűnözőkkel kerülnek kapcsolatba. Arra hívta fel a figyelmet, a bírák felelőssége, hogy az igazságszolgáltatás felnőttekre kitalált kemény és szigorú törvényeit miként alkalmazzák, hogy „aki sérült, ne sérüljön jobban, aki bűnt követett el, ne kövessen el többet, mentsük a menthetőt, és ne rontsuk tovább, azt, ami elromlott”.
Elmondta, ha gyermekekre kell jogszabályokat szabni, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy olyan emberekről van szó, akiknek a személyisége még nem forrt ki, és nem lehet elfelejteni azt sem, hogy „az emberpalánták még nem lehetnek teljesen romlottak”.
Gyakorlati probléma
A kollégiumvezető az egyes bűncselekmények büntethetőségének 12 évre történő leszállításával összefüggésben gyakorlati problémaként felvetette, miként szövegezzék meg az ítéletet, hogy azt az érintett, esetleg olvasási nehézségekkel küszködő gyerekkorú elkövető is megértse.
