A több mint másfél éven át zajló bírósági per végén a Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében elkövetett csalások, bűnpártolás és felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás miatt az elsőrendű vádlott Korcz Imre első fokon kilenc év börtönbüntetést kapott, de a többrendbeli sikkasztás és csalás vádja alól felmentették. Két bank részére azonban több mint 1,3 milliárd forintot, valamint annak kamatait kell megfizetnie, ha jogerőssé válik az ítélete.
További öt vádlott közvetlenül, illetve bűnsegédként vagy felbujtóként elkövetett csalás, közokirat-hamisítás, valamint bűnpártolás miatt kapott 10 és 20 hónap közötti, nagyobbrészt felfüggesztett szabadságvesztést. Nyolc vádlottat bizonyítottság hiányában mentett fel a bíróság.
Hamis fedezeteket használtak
A vádirat szerint a győri székhelyű GP Trade Kft. köré szerveződve folyt a sikkasztás- és csalássorozat, amelynek során a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH) szerződésben lévő cégtől több tízezer tonna gabonát, kukoricát tulajdonítottak el. A vád az volt, hogy az intervenciós és a közraktározásra átvett készleteket a cég többször megváltozott vezetői és a velük kapcsolatban álló további vádlottak a sajátjukként értékesítették vagy banki hitelek hamis fedezeteként használták fel.
A készlethiány először 2007 őszén tűnt fel az MVH ellenőreinek, a történtekből 2008 márciusában lett rendőrségi ügy. Egy osztrák cégnek történt értékesítéskor ugyanis kiderült, hogy a cég raktáraiban nincs meg az eladott mennyiség, s a hiányt a kukorica alá felhalmozott szalmabálákkal próbálták leplezni.
A nyomozók is hibáztak
Gergye Tamás bíró az ítélet indoklása során többször is kitért arra, hogy a nyomozó és a vádhatóság munkája is kívánnivalót hagy maga után. Az egyértelmű, hogy bűncselekmények történtek, hiszen jelentős mennyiségű gabona tűnt el, de a rendelkezésre álló adatok, az MVH nyilvántartásai és a tanúvallomások ellenére ezek többségét mégsem lehetett bizonyítani.
Tisztázhatatlan volt, hogy egyáltalán mikor, milyen módon és kiknek a közreműködésével tűnt el a több tízezer tonna kukorica és gabona. Ebben szerepet játszott az, hogy Korcz Imre a cég minden iratát eltüntette, de az is, hogy miután kiderült a tetemes készlethiány, az addig is őrizetlen raktárakat a nyomozó hatóság sem vette zár alá, onnan ellenőrizetlenül bárki vihette a megmaradt gabonát, tételes helyszíni leltár az MVH-val egyeztetve nem készült.
Nem kizárt, hogy készlethiány már Korcz Imre ügyvezetői feladatainak átvétele előtt is volt, de a nyomozás megkezdése után is keletkezhetett, mivel a készleteket nem őrizték.
Több százmilliót kell visszafizetnie
A bíró arra is kitért: logisztikai szakértő megkérdezése nélkül, egyszerű számolással is bizonyítható volt, hogy – a vádban foglaltakkal ellentétben – alig két hónap alatt lehetetlenség volt a több tízezer tonna áru eltüntetése. A védelem szakértői is utaltak arra, hogy az óriási szállítási és költségigény miatt lehetetlen volt csaknem kétezer kamionra való mennyiségű gabonát ilyen rövid idő alatt elszállítani a raktárakból.
Az ítélet szerint Korcz Imrének a Raiffeisen Bank számára mintegy 248 millió forintot, a CIB Készletezési Kft.-nek pedig csaknem 1,1 milliárd forintot kell megfizetnie, miután a cég nevében a pénzintézetektől hamis fedezetigazolásokkal vett fel hiteleket, és nem fizette vissza. A két bank, valamint az MVH és a károsultként szereplő további cégek a további kártérítési igény miatt polgári jogi úton követelhetnek elégtételt a vádlottaktól.
A vádlottak közül többen is álnéven éltek és üzleteltek, vagy vásároltak autót éveken át hamis papírjaik segítségével.
