A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárás keretében az iratismertetést megtartotta, a feleket is meghallgatta, döntését azonban csak július 12-én hirdeti ki – hangzott el a csütörtöki tárgyaláson. Az eljárást a Klubrádió azért kezdeményezte, mert bár 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán elnyerte a 92,9 MHz-es budapesti rádiófrekvencia használati jogát, a hatóság jogutódja mégsem kötött vele szerződést.
A hatóság ezt azzal indokolta, hogy a Klubrádió már rendelkezett egy budapesti frekvenciával, a jogszabályok értelmében pedig ugyanazon a területen egy médiaszolgáltatónak nem lehet két hullámhossza. (A rádió jelenleg is a 95,3 MHz-en sugároz, tavaly februárig állandó médiaszolgáltatási engedéllyel, majd azóta a médiatanács által többször is meghosszabbított, ideiglenes engedéllyel.) A Klubrádió a hatóság kifogását vitatta, azt állítva: a 95,3 MHz-es frekvenciáról lemondott volna arra az esetre, ha a 92,9 MHz-re vonatkozó pályázaton nyertessé nyilvánítják, így a szerződéskötés elmaradása nem neki róható fel.
A felek között vita alakult ki arról, hogy a médiahatóságnak volt-e szerződéskötési kötelezettsége egy jogszerűen lebonyolított pályázat nyertesével, valamint arról is, hogy a szerződés létrejött-e a kötelezettség okán. A Klubrádió képviselői úgy vélik: létre kellett volna hozni a szerződést, a médiahatóság azonban ezzel nem ért egyet.
A Médiatanács márciusban fellebbezett
Az elsőfokú bíróság februárban létrehozta a felek között a műsorszolgáltatási szerződést. A hatóság ez ellen fellebbezést nyújtott be, kifogásolva egyebek mellett azt, hogy a bíróság szerinte a Klubrádió keresetétől eltérő tartalommal állapította meg a létrehozott szerződés tartalmát, és a szerződés létrehozásának időpontját sem határozta meg.
A médiahatóság, azóta kereskedelmi rádióként megpályáztatta a 92,9 MHz-es frekvenciát 46 millió forint plusz áfa médiaszolgáltatási alapdíjért. A pályázatok már beérkeztek, döntés azonban még nem született.
Az ügy kezdete óta a jogszabályi háttér is megváltozott, míg korábban közműsor-szolgáltatókról szólt a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény – a pályázatot is ilyen, vagyis ingyenesen használható frekvenciára írta ki az ORTT –, az új médiatörvény értelmében 2011 óta ez a kategória már nem létezik. Helyette közösségi médiaszolgáltatókról szól a jogszabály, amelyekre vonatkozóan némileg eltérő feltételeket határoz meg.
origo.hu
Magyar Péterék feleslegesnek tartják több millió ember véleményét
