A házelnök – értékelve az eddigi törvényhozói munkát és a hamarosan záruló tavaszi ülésszakot – kifejtette: 467 törvény és 267 országgyűlési határozat született, ez minőségi és mennyiségi eredménynek egyaránt tekinthető. Ebből 60 százalék volt törvénymódosítás, a többi pedig új törvény – fűzte hozzá Kövér László, aki azt mondta, lassul a tempó, és ősszel további lassulásra számít.
Mint az m1 Napirend előtt című műsorában kifejtette: 150 törvényt fogadtak el 2010-ben, 2011-ben 215 törvény, idén június 25-ig pedig 98 törvény született. Azok a jogszabályok melyeket módosítani kell elenyésző számban fordulnak csak elő – jegyezte meg. Az államfő által az Országgyűlésnek visszaküldött törvényekről azt mondta, belefér ennyi, és ennél a jövőben csak kevesebb lesz, hiszen a köztársasági elnök világos normát szabott meg, hogy mire fog figyelni.
A szocialistákat kedveli a legkevésbé
Arra a felvetésre, hogy nagyon markánsan szokott megszólalni, és az ellenzéki pártok közül különösen a szocialistákkal nagyon keményen bánik, azt mondta: kár is lenne tagadnia, őket kedveli a legkevésbé a jelenlegi politikai élet szereplői közül. „De amikor az ülésvezetés kapcsán kell reagálnom mindarra, ami történik az ő padsoraikban, nem az elfogultság beszél belőlem” – tette hozzá. Mint mondta: az események folyamatos kommentálása, a hol ironikus, hol cinikus bekiabálás, hol folyamatos morgás, zajkeltés sem a Jobbik, sem az LMP frakciójában nem tapasztalható.
A szocialisták viselkedését nem lehet szó nélkül eltűrni az ülés vezetése során – fejtette ki. Azt mondta: bizonyos szempontból ezt pozitív jelként fogja fel, „az ő lelkükben zajlik is egyfajta vívódás, a lelkiismeretükkel próbálnak valamilyen módon dűlőre jutni azért a nyolc évért, ami 2010 előtt volt”.
Kövér László szerint ugyanakkor a mostani konfliktusok „nagyon barátságosak”, még az európai szintet figyelembe véve is. Az Országgyűlés elnöke úgy látta: nem a szócsatákkal, a bekiabálásokkal van probléma, hanem azzal, ha ez a parlament normális működését veszélyezteti.
„Ez csak egy utolsó, végső eszköz”
A házőrségre vonatkozó felvetésre kifejtette: a parlamenten belül eddig senki nem volt arra rendelve, hogy adott esetben egy rendbontást megakadályozzon. Mint mondta, eddig nem tapasztalt olyan esetet, ami miatt mozgósítani kellett volna a házőrséget, és szerinte ez a jövőben sem várható. Ez csak egy utolsó, végső eszköz – mutatott rá Kövér László, aki szerint nem véletlen, hogy ez most jutott az eszükbe. Az ellenzéki pártok – elsősorban a Jobbik – olyan határokat léptek át az elmúlt több mint két esztendőben, amelyeket 22 év alatt még senki.
A Nyirő József újratemetésében játszott szerepéről szóló kérdésre azt mondta: a házelnök szuverén, utasítást senki nem adhat, de minden jó tanácsot el szokott fogadni a nemzetközi kapcsolatok tartásakor.
Az Országgyűlés elnöke szerint speciális, véletlenszerű helyzet alakult ki ebben az esetben; a spanyol állam úgy ítélte meg, hogy a sírgondnoki jogosítványokat a magyar állam képviseli. A szervezés hosszú időn keresztül zökkenőmentesnek látszott, egészen addig, amíg Romániában a korábbi ellenzéki pártokból álló kormány került hatalomra, akik úgy gondolták, épp az ellenkezőjét kell csinálni e téren is annak, mint elődjük. Egy békésen zajló folyamat utolsó előtti pillanatába rondított bele a barátságtalan, ellenséges bukaresti magatartás – tette hozzá.
Arról, hogy kezdeményezi-e bármilyen módon a feszültségek oldását, azt mondta, meg kell várni a kampányidőszak végét és a választások eredményét.
Az ügynöktörvényt firtató kérdésre válaszolva azt mondta: a több tudás nem feltétlenül boldogít, és nem feltétlenül tartozik rá, vagy az adott tárca vezetőjére, a miniszterelnökre minden információ. Ami rá tartozik nemzetbiztonsági szempontból, azt a rendelkezésére kell bocsátani és olyan törvényeket kell alkotni, amelyek ezt lehetővé teszik – szögezte le.
Szerinte a magyar szabályozás élen járó a volt szocialista országok közül, és a legtöbbet nálunk lehet megtudni az előző rendszer titkos működéséről. Sehol máshol ennyi irathoz nem lehet hozzáférni – fűzte hozzá.
