A tárcavezető csütörtökön a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) sajtótájékoztatóján a szervezet Európában élünk című, 14. éves jelentését értékelve kifejtette, hogy a célok is azonosak a kormány és a külföldi cégek között: növekedjen a gazdaság, jöjjenek létre új munkahelyek, csökkenjen tovább az államadósság, maradjon fenn a fiskális fegyelem, növekedjen a versenyképesség és javuljon az országról kialakított kép, hírnév.
Az eszközöket, egyes intézkedéseket illetően eltérhetnek a megközelítések, vélemények, de az elvek tekintetében egyetértés van a kormány és a külföldi vállalatok között. „Ebben a helyzetben, amikor a világ, maga Európa is bizonytalan és kiszámíthatatlan, különösen fontos, hogy kiszámíthatóak, áttekinthetőek legyünk, és bízzunk egymásban” – mondta a miniszter.
Úgy véli, ha közösek az értékek, érdekek, célok és elvek, együtt kell működniük. Ennek megteremtették a szervezeti formáját is a konzultációs iroda felállításával – emlékeztetett.
Két kimenetele lehet a válságnak
A gazdasági válsággal kapcsolatban kiemelte, a jelenlegi helyzetnek két kimenetele lehet: vagy az egész integráció bajba kerül, és az elmúlt 50–60 év sikertörténete véget ér, vagy „felgyógyul, és megerősödve megy tovább” az EU. Közép-Európának és Magyarországnak is az áll érdekében, hogy az Európai Unió maradjon egységes, lépjen túl a válságon, és megerősödve haladjon tovább az integráció – hangsúlyozta Martonyi János.
Úgy fogalmazott, támogatják az eurózóna erőfeszítéseit, hogy problémáit a saját eszközeivel oldja meg, de nem szeretnének falat építeni az euróövezet és az azon kívüli országok közé, nem épülhetnek ki maradandó törésvonalak. Ha mégis többszintű Európa alakulna ki, Magyarországnak minden szempontból „az európai fejlődés centrumába” kell tartoznia – vélekedett.
Mint mondta, a következő hónapok fontos fejleményeket hoznak az unióban. A felmerülő kérdések megoldásában Magyarországnak szerepet kell vállalnia.
Ez európai érdek is
Az EU/IMF-tárgyalásokra utalva azt mondta, fontos tárgyalások indultak a héten, és az, hogy ezek eredményre vezessenek, nemcsak magyar, hanem európai érdek is.
A külügyminiszter üdvözölte, hogy az HEBC jelentése nem szorítkozik a gazdaságra, társadalompolitikai elkötelezettség jellemzi, ami azt bizonyítja, hogy a jövőre összpontosít.
Versenyképesség és kiszámíthatóság
Kiszámíthatóság és versenyképesség a Magyar Európai Üzleti Tanács 2012. évi jelentésének két kulcsszava, mert a magyarországi multinacionális vállalatok szerint a befektetők érdeke a kiszámítható politikai, gazdasági és társadalmi környezet – hangsúlyozta Csiba Péter, a GDF Suez Energia Holding magyarországi főmegbízottja a jelentés ismertetésekor.
A jelentés Európában élünk címmel jelent meg, miután az HEBC tagjai elkötelezettek az európai értékrend és szellemiség iránt – mondta bevezetőjében Kerekes László elnök, az AkzoNobel régiós vezérigazgatója. Hozzátette: a tanácshoz tartozó vállalatok magyarországi árbevétele tavaly 3500 milliárd forint volt, és 62 ezer dolgozót foglalkoztatott a 15 multinacionális társaság.
A minél gyorsabb IMF/EU-megállapodásban érdekeltek az HEBC tagjai – felelte Kerekes László az MTI kérdésére, hozzátéve: a hitelmegállapodás segíthet egy stabilabb gazdasági környezet kialakításához Magyarországon.
Jövőképre van szükség
Csiba előadásában olyan, politikai ciklusokon átívelő országstratégiát szorgalmazott, amely társadalmi konszenzusra épül. Egy ilyen konszenzus kezdeményezése mindig a kormányon lévők feladata – fűzte hozzá. A vállalati stratégiához hasonlóan az országstratégia felvázolásához is jövőképre van szükség, olyan jövőképre, amely Magyarország előnyeiből, erősségeiből és lehetőségeiből indul ki – mondta Csiba Péter.
Hátrányos az ország számára?
A jó adórendszer támogatja a növekedést, ösztönzi a versenyt, és a piaci szereplőinek egyenlő esélyt ad; a jelenlegi magyarországi válságadórendszer ezen kritériumok egyikének sem felel meg – mondta Erényi Balázs, a Shell Hungary igazgatóságának elnöke. Véleménye szerint az adórendszer nem versenysemleges, a vállalatok teherbíró-képességét figyelmen kívül hagyja, ezért nem támogatja a profittermelő képességet, és visszatartja a növekedést.
Stagnáló üzleti környezetben, csökkenő kereslet mellett, recesszió idején a vállalatok nem képesek előteremteni a szükséges többletforrásokat a további adóterhek kifizetéséhez – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vállalatok a befizetendő extraadót befektetéseik elhalasztásából és fejlesztéseik átütemezéséből tudják kigazdálkodni.
„Rövid távon ugyan az ország adóbevételhez jut, de hosszú távon az elhalasztott fejlesztések nemcsak a cégek, de az ország számára is hátrányosak” – jelentette ki Erényi Balázs.
