Közös érdek Magyarország sikere

A kormány és az országban működő külföldi nagyvállalatok is azt szeretnék, hogy Magyarország sikeres legyen és a gazdaság jól működjön.

A külügyminiszter üdvözölte, hogy az HEBC jelentése nem szorítkozik a gazdaságra, társadalompolitikai elkötelezettség jellemzi, ami azt bizonyítja, hogy a jövőre összpontosít.

Versenyképesség és kiszámíthatóság

Kiszámíthatóság és versenyképesség a Magyar Európai Üzleti Tanács 2012. évi jelentésének két kulcsszava, mert a magyarországi multinacionális vállalatok szerint a befektetők érdeke a kiszámítható politikai, gazdasági és társadalmi környezet – hangsúlyozta Csiba Péter, a GDF Suez Energia Holding magyarországi főmegbízottja a jelentés ismertetésekor.

A jelentés Európában élünk címmel jelent meg, miután az HEBC tagjai elkötelezettek az európai értékrend és szellemiség iránt – mondta bevezetőjében Kerekes László elnök, az AkzoNobel régiós vezérigazgatója. Hozzátette: a tanácshoz tartozó vállalatok magyarországi árbevétele tavaly 3500 milliárd forint volt, és 62 ezer dolgozót foglalkoztatott a 15 multinacionális társaság.

A minél gyorsabb IMF/EU-megállapodásban érdekeltek az HEBC tagjai – felelte Kerekes László az MTI kérdésére, hozzátéve: a hitelmegállapodás segíthet egy stabilabb gazdasági környezet kialakításához Magyarországon.

Jövőképre van szükség

Csiba előadásában olyan, politikai ciklusokon átívelő országstratégiát szorgalmazott, amely társadalmi konszenzusra épül. Egy ilyen konszenzus kezdeményezése mindig a kormányon lévők feladata – fűzte hozzá. A vállalati stratégiához hasonlóan az országstratégia felvázolásához is jövőképre van szükség, olyan jövőképre, amely Magyarország előnyeiből, erősségeiből és lehetőségeiből indul ki – mondta Csiba Péter.

Hátrányos az ország számára?

A jó adórendszer támogatja a növekedést, ösztönzi a versenyt, és a piaci szereplőinek egyenlő esélyt ad; a jelenlegi magyarországi válságadórendszer ezen kritériumok egyikének sem felel meg – mondta Erényi Balázs, a Shell Hungary igazgatóságának elnöke. Véleménye szerint az adórendszer nem versenysemleges, a vállalatok teherbíró-képességét figyelmen kívül hagyja, ezért nem támogatja a profittermelő képességet, és visszatartja a növekedést.

Stagnáló üzleti környezetben, csökkenő kereslet mellett, recesszió idején a vállalatok nem képesek előteremteni a szükséges többletforrásokat a további adóterhek kifizetéséhez – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vállalatok a befizetendő extraadót befektetéseik elhalasztásából és fejlesztéseik átütemezéséből tudják kigazdálkodni.

„Rövid távon ugyan az ország adóbevételhez jut, de hosszú távon az elhalasztott fejlesztések nemcsak a cégek, de az ország számára is hátrányosak” – jelentette ki Erényi Balázs.