Tilos a villany- és telefonoszlopokon reklámozni

A közlekedésre vonatkozó több szabályt is módosított csütörtökön a parlament: ezek egyikeként kimondta a Ház, hogy tilos a villany- és telefonoszlopokon reklámozni.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatát csütörtökön fogadta el az Országgyűlés 275 igennel, 31 nem ellenében. A módosítást a közlekedésbiztonság növelésével indokolta indítványában Németh Lászlóné, aki arra is kitért, hogy aktualizálni kellett a gyorsforgalmi úthálózattal kapcsolatos eljárásokat, továbbá át kellett ültetni az Európai Bizottság egyes rendelkezéseit a hazai jogszabályokba a vasúti közlekedés, valamint a vasútbiztonság területén.

Ugyancsak változás, hogy a közutakon, felettük és mellettük nem lehet olyan jelzés, egyéb tárgy és berendezés, amely a közúti jelzésekkel – azok alakjával, színével – összetéveszthető, akadályozza a láthatóságot, és alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje vagy veszélyeztesse a közlekedés biztonságát. A már kint lévő tárgyakat legkésőbb ez év szeptember 30-áig el kell távolítani.

Ezeken helyeken nincs több reklám

Kimondja a törvény ezen belül azt is, hogy nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen belül a közutakon – kivéve az úttesten kívüli burkolatlan részt –, azok felett és azok tartozékain – kivéve a járdát és a kerékpárutat –, továbbá a villany- és telefonoszlopokon, függetlenül attól, hogy azok hol vannak.

Ezen felül azonban a közutak lakott területen kívüli szakasza mellett sem lehet olyan reklámtáblákat elhelyezni, amelyek a közlekedők figyelmének elterelésére alkalmasak. A tilalom nem vonatkozik ugyanakkor a benzinkutaknál elhelyezett cégjelzésre és az üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az épületeken, illetve azok telkén elhelyezett olyan feliratokra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.

Újdonság, hogy a törvény nemcsak azt rögzíti, hogy a közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról gondoskodnia kell a képviselő-testületnek, hanem külön nevesíti ezek között a gyalogos-átkelőhelyek megvilágítását a település belterületén, az ezekhez vezető járdáknak, kerékpárutaknak és korlátoknak, valamint a gyalogosok és kerékpárosok vasúti átkelőjének kialakítását és fenntartását.

Parkolás

A parkolást érinti az a módosítás, amely szerint bár a fizetős parkolási területen díjfizetés nélkül várakozó járműre ugyanott egy napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki, de ha a várakozási területen a parkolást csak meghatározott ideig engedik, és a díjfizetés nélküli várakozó ezt túllépi, akkor a pótdíj megfizetése nem mentesíti a külön jogszabály alapján kivetett bírság megfizetése alól.

Az Országgyűlés azt a módosító javaslatot már a múlt héten leszavazta, amely lehetővé tette volna a behajtási díj kivetését a fővárosban.

Újdonság az is, hogy kedvezőtlen időjárási körülmények esetén a közútkezelők átmenetileg korlátozhatják vagy elterelhetik a forgalmat – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Hozzáfűzik: főként intenzív havazás idején lehet arra szükség, hogy elsősorban a tehergépkocsikat teljesen vagy részlegesen kitiltsák az utakról.

Ami nem oda való, elszállítják

Az autópálya vagy autóút kezelője a jövőben eltávolíthatja vagy eltávolíttathatja a gyorsforgalmi út olyan területén veszteglő járművet, ahol a megállás tilos. Ehhez az üzembentartó vagy a tulajdonos és a rendőrség előzetes értesítésére van szükség. Balesetveszély esetén azonban elegendő csak a rendőrséget tájékoztatni az üzembentartó utólagos értesítése mellett – ismerteti a változást az NFM. Az üzembentartó köteles a járművet az eltávolítás és a tárolás költségeinek megtérítését követően elszállítani. Ha ezt 180 napon belül nem teszi meg, vagy kiléte ugyanilyen határidőn belül nem állapítható meg, a közútkezelő értékesítheti, vagy más módon hasznosíthatja a járművet.

Idén januártól a közútkezelő is ellenőrizheti a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatát. E változásokkal megsokszorozódott a közúti ellenőrzést végző szervezetek száma. A közúti ellenőri jogállás megteremtésével biztosítható ezek egységes feladatellátása, egységes követelmény- és továbbképzési rendszere. A szervezetek azonos elvek szerint eljárva, megfelelően felkészült szakemberekkel végezhetik az ellenőrzést – emeli ki az NFM.

Csökkenő teher a külföldi rendszámokon

A módosítás a gyakorlati tapasztalatok ismeretében, a hatályos előírások pontosításával, kiegészítésével mérsékli a külföldi rendszámok jogszerű magyarországi használatához kapcsolódó terheket. A jármű belföldi rendszámmal való ellátására a belföldi üzembentartó köteles. Az elfogadott szabályváltozással a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen, tehát legalább az év 185 napján külföldön tartózkodó autósoknak nem kell magyar rendszámot kiváltaniuk. Így a lakóhelyet több országban is fenntartó személyek a szokásos tartózkodási helyük szerinti jogszabályoknak megfelelő módon regisztráltathatják járművüket – olvasható a közleményben.

A más tulajdonában lévő, külföldi rendszámú jármű belföldön történő eseti használatának lehetősége egy napról hat hónap alatt összesen 30 napra emelkedik. Az ellenőrzés során a szokásos tartózkodási hely az okiratok hivatalos, hiteles fordítása nélkül is igazolható. A rendszámhasználatra vonatkozó rendelkezések legkésőbb a kihirdetésüket követő 60. napon életbe lépnek.