Vörösiszap: elkezdődött a kártérítés

Az OKF tájékoztatása szerint eddig 10 károsult gazdálkodónak fizettek ki összesen csaknem 121 millió forintot.

Petróczi Tímea elmondta: az Európai Unió hozzájárulása kellett ahhoz, hogy a magyar állam kárenyhítést fizethessen a vörösiszap-katasztrófában érintett gazdálkodóknak, és a mezőgazdaságban vagy halászatban tevékenykedőknek.

Hozzátette: a további támogatási szerződések megkötésének feltétele egy belügyminisztériumi (BM) rendelet módosítása, amellyel a támogatásra jogosultak körét kibővítenék a családi gazdálkodókra és a mezőgazdasági őstermelőkre. Ez a BM-rendelet rögzítené azt is, hogy a termelőknek korábban jövedelempótló támogatás jogcímen már kifizetett kárenyhítés és a mostani, a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat terhére nyújtott támogatás együttes összege nem haladhatja meg a tényleges kár összegét – mondta a szóvivő.

A vidékfejlesztési tárca korábbi közlése szerint összesen 68 mezőgazdasági vállalkozó nyújtott be kárigényt a katasztrófában megsemmisült terményekre, illetve az állatállományra. A kárenyhítés azoknak a termelőknek és feldolgozóknak jár, akik anyagi kárt szenvedtek az iszapömléskor, és ezt a szakértői vélemények is alátámasztják. A kárfelmérések után megállapították, hogy közel 1,4 milliárd forintos kár érte a helyi gazdákat. A VM a katasztrófa után 350 millió forint azonnali gyorssegélyt adott az iszapömlésben kárt szenvedett mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók és állattartók veszteségeinek enyhítésére.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül az iszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az ügy első tárgyalása szeptember 24-én lesz a Veszprémi Törvényszéken. A MÁV által a cég ellen indított kártérítési pert pedig a bíróság októberre halasztotta.