Papp Gábor ügyvéd azt mondta: „döbbenten hallgattam Antal Attila szavait, amikor vallomásában kitért arra, hogy házi őrizete alatt elmentek érte a rendőrök, bevitték, és azt mondták neki, hogy Mesterházy Ernőre kell terhelő vallomást tenni”. Az ilyen eljárás jogállamban elfogadhatatlan és törvénytelen; mindez felveti: „mi indokolta, hogy Antal Attilát egy nappal az őrizetbe vétel és a gyanúsítás után vigyék be, és Mesterházy Ernőről kérdezzék, ha az a gyanú egyébként alapos lett volna?” – tette fel a kérdést.
A tárgyalóteremben hozza fel az észrevételt
A védő szerint az eljárás résztvevőinek a tárgyalóteremben kell észrevételt tenniük az üggyel kapcsolatban. Ezzel a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki sajtótájékoztatójára emlékeztetett, amelyen a főügyészség visszautasította a Mesterházy Ernő és Antal Attila vallomásában megfogalmazottakat. Ha az ügyészségnek észrevétele van az üggyel kapcsolatban, szerencsésebb lenne, ha a tárgyalóteremben tenné meg – jelentette ki Papp Gábor.
Véleménye szerint az ügyészség eljárása a még ki nem hallgatott vádlottakat védekezésükben befolyásolja, félelemmel töltheti el. Hozzátette: ha igaz az a sajtóhír, hogy Mesterházy Ernővel és Antal Attilával szemben hamis vád miatt eljárást kezdeményezett az ügyészség, akkor „nyomatékos kétség fér” az elfogulatlanságához. Ez esetben meg kell fontolniuk, hogy kizárási indítványt terjesszenek elő – fűzte hozzá az ügyvéd.
Ismert, a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalási napján két korábbi tárgyalási napot meg kellett ismételni, mert két vádlottat közös védő képviselt, annak ellenére hogy a terheltek között érdekellentét állt fenn. Antal Attila volt BKV-vezér szerint a 4-es metró építésének előkészítése kétségbeejtő volt.
Az ügyészség ezt követően visszautasította a BKV-ügyben az egyik vádlott, Antal Attila, illetve egyes közszereplők által megfogalmazott vádakat, melyek szerint a nyomozás törvénysértő, az ötvenes éveket idéző módon zajlott – mondta korábban Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Súlyos vádak hangzottak el
A védő felvetésére Kutron Katalin ügyész azt mondta: Antal Attila eddigi bírósági vallomásaiban súlyos vádak hangoztak el rendőrökkel és ügyészekkel szemben, olyanok, hogy „hamis vádra vették volna rá az eljáró személyek az ügy eredményes lefolytatása ellenében”.
Az ügyész hangsúlyozta: hamis vád ügyében a bíróság rendelkezhet jelenleg eljárás megindításáról. „Kétséget kizáróan” megígérheti, és ezért az ügyészség szavatol, hogy ha az eljárás jogerősen befejeződik, akkor az ezekre vonatkozó állításokat hivatalból felülvizsgálják – tette hozzá.
Antal Attila kihallgatásán mindig jelen volt legalább egy meghatalmazott védője, aki sem indítványban, sem észrevételben, sem kifogásban, sem panaszban nem jelezte fenntartásait – mondta az ügyész, hozzátéve: ez etikai és akár „némi büntetőjogi” kérdést is felvet.
Utasították szerződések megkötésére
Kutron Katalin elmondta: a fokozott ügyészi felügyelet mellett folyó nyomozás során tájékoztatni kellett az ügyészséget, és faxot is használtak e célból. Az ügyész ezzel Antal Attilának arra a kijelentésére reagált, hogy a nyomozók faxon kértek tanácsokat a kihallgatása során.
Antal Attila nyomozati szakban tett – a Hagyó-per csütörtöki kecskeméti tárgyalásán felolvasott – vallomása szerint Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő többször utasította előnytelen szerződések aláírására. Kutron Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség csoportvezető ügyésze indítványozta Antal Attila harmadrendű vádlott nyomozati szakban tett, a bíróságon jórészt visszavont, illetve megváltoztatott vallomásának felolvasását.
Antal Attila a nyomozás során azt vallotta: 2006-ban kérte fel Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, hogy legyen a BKV Zrt. vezérigazgatója, majd kinevezése után bemutatta Mesterházy Ernőnek azzal, hogy vele is egyeztetni kell a BKV-szerződéseiről. Antal Attilát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják társtettesként.
A Központi Nyomozó Főügyészség folytatólagosan bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádolta meg Hagyó Miklóst és társait. A vádirat szerint a Hagyó által vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. A Hagyóval és 14 társával szembeni per június 13-án kezdődött. Mint arról a Hír TV beszámolt: kiszivárogtak Mesterházy Ernő és a volt szocialista főpolgármester-helyettes vallomásai.
A Magyar Nemzet cikkei a témában:
• „Nokia-dobozban adtam át a pénzt Hagyónak” – interjú Balogh Zsolttal • Hagyó felemelkedése és bukása • „És Demszky Gábornak is voltak elképesztő kérései” – interjú Antal Attilával • „Nyakó és felesége buszokat kért kölcsön” – beszélgetés Regőczi Miklóssal • „Halálfélelmem van tőled, Miklós” – mondta a rendőrségi jegyzőkönyv szerint Balogh Zsolt
