A pártigazgató a regisztrációval kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az intézmény számtalan helyen létezik Európában, ezért szerinte Magyarországon sem kivitelezhetetlen, és főleg nem antidemokratikus. Arra a felvetésre, hogy ezek szerint a Fidesz egyértelműen azt gondolja, hogy a regisztráció bevezetése nem érint demokratikus alapjogokat, Kubatov Gábor kijelentette: „nem is, és semmilyen politikai előnyt nem jelent egyetlen pártnak sem, se a Fidesznek, se a MSZP-nek”.
Csak a Fideszt nem marasztalták el
A politikus az úgynevezett „Kubatov-listákra” vonatkozó kérdésre azt mondta: minden pártnak vannak adatbázisai, az MSZP-nek, az LMP-nek és a Jobbiknak is. „Ha azt mondják, hogy vannak Kubatov-listák, vagy vannak a Fidesznek listái, akkor vannak Mesterházy-listák és Vona Gábor-listák is” – jelentette ki, hozzátéve: szerinte nincs versenyhátránya ebben egyik pártnak sem. 2010-ben az adatvédelmi biztos a választások két fordulója között minden párt adatkezelését vizsgálta, és a Fidesz volt az egyetlen, amelyet nem marasztalt el – mondta Kubatov Gábor.
Közölte: a jogszerű adatbázis-építés nem egy kivetendő és antidemokratikus dolog, hanem a közvetlen demokráciagyakorlás egy nagyon fontos eleme. „A listák nincsenek másért, csak hogy az ember elmenjen a saját szimpatizánsaihoz és ott megkérdezze a véleményüket bizonyos dolgokról, mi így tesszük a választások előtt is, a választások közben is, amikor aláírásokat gyűjtünk (...)” – fogalmazott. Egyúttal kijelentette: szerinte ez a demokrácia egyik legszebb folyamata.
Vannak még „paprikajancsik”
Az ajánlószelvények megszüntetése kapcsán Kósa Lajos elmondta: a kopogtatócédulák rendszere nem védte meg a magyar politikai életet, a parlamentet a „paprikajancsiktól” az elmúlt húsz évben.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a feliratkozás 2013. szeptember 1-jével indul és 2017 őszéig tart, ezen a parlamenti, a helyhatósági és az EP-választáson való részvételüket jelezhetik az állampolgárok. 600 ezer ember számára lesz könnyebb a választási eljárásban való részvétel, mivel többek között minden településen akadálymentesítenek egy szavazókört – mondta a politikus.
Ötezer ajánlás kell
Mint ismert, kedden benyújtotta a parlamentnek a Fidesz–KDNP az új választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatát, rögzítve abban egyebek mellett az előzetes feliratkozás intézményét, amelynek alkotmányos alapját is megteremtenék a kormánypártok. Az indítvány tartalmazza egyebek mellett az előzetes választási regisztráció intézményét és a megújuló ajánlási rendszer szabályait, amelyek értelmében az országgyűlési választáson kétszáz ajánlás lenne szükséges az egyéni jelöltállításhoz, az európai parlamenti (EP-) voksoláson pedig ötezer ajánlást kellene összegyűjteni.
A szavazás előtti 15. napig lehet regisztrálni
Az indítvány értelmében a szavazás előtt legkésőbb 31 nappal kellene bejelenteni a parlamenti választáson induló egyéni képviselőjelölteket. A javaslat szerint a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek, akiknek a jelöltté váláshoz kétszáz aláírást kell összegyűjteniük. Ajánlani azok a választópolgárok tudnak, akik a jelöltek bejelentésének határidejéig regisztráltak.
Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni. A tavaly elfogadott választójogi törvény kimondja: országos listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A választópolgárok előzetes feliratkozására – amely ahhoz szükséges, hogy részt vehessenek a voksoláson – a szavazás előtti 15. napig lesz lehetőség.
Megújuló választási szervek
A javaslat szerint megújulnak a központi választási szervek. Az ezentúl Nemzeti Választási Bizottság nevet viselő testületnek hét olyan tagja lenne, akit az Országgyűlés választ, mandátumuk pedig kilenc évre szólna. A választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek által megbízott tagokkal egészülne ki a bizottság.
