Az alaptörvény módosítási javaslatát a fideszes Lázár János – a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – terjesztette kedden a Ház elé. A politikus rögzíteni indítványozza, hogy „a sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti”.
Az eljárási törvényjavaslatot Lázár János frakciótársával, Kósa Lajossal és a KDNP-s Vejkey Imrével nyújtotta be a parlamentnek. Az indítvány tartalmazza egyebek mellett az előzetes választási regisztráció intézményét és a megújuló ajánlási rendszer szabályait, amelyek értelmében az országgyűlési választáson kétszáz ajánlás lenne szükséges az egyéni jelöltállításhoz, az európai parlamenti (EP-) voksoláson pedig ötezer ajánlást kellene összegyűjteni.
A szavazás előtti 15. napig lehet regisztrálni
Az indítvány értelmében a szavazás előtt legkésőbb 31 nappal kellene bejelenteni a parlamenti választáson induló egyéni képviselőjelölteket. A javaslat szerint a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek, akiknek a jelöltté váláshoz kétszáz aláírást kell összegyűjteniük. Ajánlani azok a választópolgárok tudnak, akik a jelöltek bejelentésének határidejéig regisztráltak.
Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni. A tavaly elfogadott választójogi törvény kimondja: országos listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A választópolgárok előzetes feliratkozására – amely ahhoz szükséges, hogy részt vehessenek a voksoláson – a szavazás előtti 15. napig lesz lehetőség.
Az európai ügyek bizottságáról, valamint az Európai Unió jövőjéről beszéltek a napirend előtt felszólaló képviselők az Országgyűlés keddi ülésnapjának nyitányaként. Pálffy István kereszténydemokrata képviselő Magyarország számára sorsdöntőnek nevezte az elkövetkező heteket.
A parlament keddi ülésén a képviselők egyebek mellett megtárgyalhatják Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon előterjesztését, amely az Alkotmánybíróság által megsemmisített korábbi rendelkezést átírva 62 évről 65 évre növeli a bírák és egyúttal valamennyi, az igazságszolgáltatásban közhatalmat gyakorló személy nyugdíjkorhatárát.
