Az alaptörvény módosítási javaslatát a fideszes Lázár János – a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – terjesztette kedden a Ház elé. A politikus rögzíteni indítványozza, hogy „a sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti”.
Az eljárási törvényjavaslatot Lázár János frakciótársával, Kósa Lajossal és a KDNP-s Vejkey Imrével nyújtotta be a parlamentnek. Az indítvány tartalmazza egyebek mellett az előzetes választási regisztráció intézményét és a megújuló ajánlási rendszer szabályait, amelyek értelmében az országgyűlési választáson kétszáz ajánlás lenne szükséges az egyéni jelöltállításhoz, az európai parlamenti (EP-) voksoláson pedig ötezer ajánlást kellene összegyűjteni.
A szavazás előtti 15. napig lehet regisztrálni
Az indítvány értelmében a szavazás előtt legkésőbb 31 nappal kellene bejelenteni a parlamenti választáson induló egyéni képviselőjelölteket. A javaslat szerint a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek, akiknek a jelöltté váláshoz kétszáz aláírást kell összegyűjteniük. Ajánlani azok a választópolgárok tudnak, akik a jelöltek bejelentésének határidejéig regisztráltak.
Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni. A tavaly elfogadott választójogi törvény kimondja: országos listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A választópolgárok előzetes feliratkozására – amely ahhoz szükséges, hogy részt vehessenek a voksoláson – a szavazás előtti 15. napig lesz lehetőség.
Az európai ügyek bizottságáról, valamint az Európai Unió jövőjéről beszéltek a napirend előtt felszólaló képviselők az Országgyűlés keddi ülésnapjának nyitányaként. Pálffy István kereszténydemokrata képviselő Magyarország számára sorsdöntőnek nevezte az elkövetkező heteket.
A parlament keddi ülésén a képviselők egyebek mellett megtárgyalhatják Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon előterjesztését, amely az Alkotmánybíróság által megsemmisített korábbi rendelkezést átírva 62 évről 65 évre növeli a bírák és egyúttal valamennyi, az igazságszolgáltatásban közhatalmat gyakorló személy nyugdíjkorhatárát.
Megújuló választási szervek
A javaslat szerint megújulnak a központi választási szervek. Az ezentúl Nemzeti Választási Bizottság nevet viselő testületnek hét olyan tagja lenne, akit az Országgyűlés választ, mandátumuk pedig kilenc évre szólna. A választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek által megbízott tagokkal egészülne ki a bizottság.
A Nemzeti Választási Központ mint a központi választási iroda lesz felelős – az előterjesztés alapján – a választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért. A Nemzeti Választási Központ a továbbiakban autonóm államigazgatási szervként működne.
600 ezer ember számára lesz könnyebb a választási eljárás
Az ajánlószelvények megszüntetése kapcsán Kósa Lajos kedd reggel elmondta: a kopogtatócédulák rendszere nem védte meg a magyar politikai életet, a parlamentet a „paprikajancsiktól” az elmúlt húsz évben.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a feliratkozás 2013. szeptember 1-jével indul, és 2017 őszéig tart, ezen a parlamenti, a helyhatósági és az EP-választáson való részvételüket jelezhetik az állampolgárok. 600 ezer ember számára lesz könnyebb a választási eljárásban való részvétel, mivel többek között minden településen akadálymentesítenek egy szavazókört – mondta a politikus.
