A fideszes Hörcsik Richárd az Országgyűlés európai ügyek bizottságának húsz évvel ezelőtti megalakulására emlékezett. Mint mondta, a 1992 szeptemberében felálló testület meghatározó szerepet játszott az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásban. A képviselő szerint a Közép-Európában elsőként felálló integrációs bizottság katalizátorként hatott az ország csatlakozására. Győri Enikő EU-ügyekért felelős külügyminisztériumi államtitkár fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés mindig ellenőrizni tudta a kormány integrációs tevékenységét, ezzel a bizottság – mondta – „tényező lett”. Az államtitkár a testület történetéből a magyar uniós elnökség időszakát emelte ki.
A Jobbik szerint menthetetlen az Európai Unió
Lenhardt Balázs (Jobbik) az Európai Unió országainak kríziseiről beszélt, mint mondta, ezek a tagállamok mind az unió és az IMF pénzébe kapaszkodnának. Reményét fejezte ki, hogy Magyarországnak nem sikerül szerződést kötni a valutaalappal, és hangot adott azon véleményének is, hogy az eurót már nem lehet megmenteni. Európa nem tud szorosabb szövetségbe forrni – jelentette ki, menthetetlennek nevezve a közösséget. A korlátlan növekedésre épülő gazdasági elmélet a képviselő szerint megbukott, ezért feltette a kérdést: ki fogja megvédeni a kisembereket?
Cséfalvay Zoltán szerint túlzott víziókat fogalmazott meg a képviselő. Az európai szinten elvégzendő feladatok közé sorolta egy olyan szabályrendszer megalkotását, amely a jövőben megakadályozza az adósság felhalmozását. A közösség „házi feladatának” nevezte még az egységes belső piac fejlesztését, valamint az innovációt, a versenyképesség erősítését. A nemzetgazdasági tárca államtitkára a nemzetállamok feladatának a gazdaság, a pénzügyek stabilizálását, a versenyképesség növelését, valamint a hatékonyabb állam megteremtését ítélte. Magyarország szerinte már számos feladatot megoldott.
Sorsdöntő hetek
Pálffy István kereszténydemokrata képviselő sorsdöntőnek nevezte az elmúlt hetet Európa szempontjából, a következők pedig Magyarország számára lesznek sorsdöntőek – mondta, utalva az Európai Bizottság javaslatára egy föderatív közösség felállításáról. Szerinte korábban az unió az embert, a kulturális szempontokat állította középpontba, jelenleg azonban már „a pénz diktál”, ez vezet az unió eddigi legmélyebb válságához. A lehetséges forgatókönyveket vázolva a legvalószínűbbnek az euróuniót vizionálta, az ország szempontjából pedig a politikai stabilitást nevezte a legfontosabbnak. Fontosnak nevezte, hogy keresztény Európát építsen a közösség.
Martonyi János külügyminiszter megerősítette, hogy az ország fontos döntések előtt áll. Szerinte ezeket a nemzeti érdekek alapján, a lehetséges legszélesebb nemzeti egyetértéssel kell meghozni. „Mi egy erős, egységes, szolidáris és értékalapú Európában vagyunk érdekeltek” – jelentette ki. Mint mondta, az ország fontosnak tartja az eurózóna stabilitásának megteremtését, de el akar kerülni egy olyan helyzetet, amelyben Európa kettéhasad, a tagállamoknak pedig különböző szintjei jönnek létre. A miniszter kilátásba helyezte, hogy akár az uniós alapszerződésekhez is hozzá kell nyúlni.
